Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
784 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY A misszionáriusok valóban gyakran keveredtek konfliktusba a boszniai rendtartománnyal. A boszniai kolostorokban élő szerzetesek közül sokan nem nézték jó szemmel a provincián kívüli missziós munkát. A temesközi misszió megalapítója, Marco Bandini a leveleiben többször panaszkodott arra, hogy a boszniai tartományfőnökök a nagyobb tudású, alkalmas szerzeteseket nem akarják elengedni a missziókba, hanem Bosznián belül vetik be őket.143 Sok bosnyák ferences pedig nehezen viselte el, hogy misszionárius rendtársaik a rendtartományon kívül a térítésben nagy sikereket értek el. Különös féltékenységet keltett a rendtartományban maradt boszniai ferencesek között az, hogy több misszionárius rendtársuk, mint például Marino Ibrishimovich és Matteo Benlich belgrádi püspökök, vagy pedig a marcianopolisi érseki címet elnyert Marco Bandini, kiemelkedtek társaik közül, hiszen a pápa püspöki rangot adott nekik, és — igaz, koldusszegény — egyházmegyék urává tette őket. Amikor boszniai provincia egyik tartományi káptalanán a provinciális felvetette, hogy — a misszionáriusok ösztönzésére — a misszióban szolgálatot teljesítő ferenceseket ezentúl ugyanolyan jogok illessék meg a káptalanokon, mint a kolostorok élén álló gvárdiánokat, és legyen aktív és passzív választójoguk, akkor az egyik korábbi provinciális, a vérmes természetéről hírhedt Andrea da Camengrado azt kiabálta, hogy az összes misszionáriust el kell űzni a bosnyák rendtartományból.144 A bosnyák ferences misszionáriusok egy része valóban megtagadta az enge- ( delmességet és elöljáróitól távol élve önállósította magát, de a többségük — a Rómába érkező jelentések tanúsága szerint — szorgosan fáradt a katolikus hit- 1 térítésben, engedelmesen teljesítette a felettesei parancsait és a misszióban is tartotta a kapcsolatot a bosnyák rendtartomány elöljáróival. Iszlám hitre tért ferencesek A Magyar Királyságból vagy Itáliából érkezett misszionáriusok számára a bosnyák ferencesek legmegdöbbentőbb vonása az volt, hogy számukra elképzelhetetlenül szoros kapcsolatban álltak a török hatóságokkal. Ahogy Don Simone Matkovich e tanulmány elején idézett levelében írta, gyakran nehezen döntötték el, hogy a boszniai barátok Szent Ferenc követői-e vagy a szultán katonái?145 A bosnyák ferencesek a többi katolikus misszionáriusnál sokkal jobban kiismerték magukat a török hatóságok világában, ahol mindig annak volt igaza, aki több pénzzel vesztegette meg a bírákat. Az egyházjogi kérdések csak látszólag dőltek el a római kúriában, valójában a helyi bégek és kádik döntöttek arról, hogy hol melyik pap prédikálhat, misézhet, gyűjthet adományokat, emiatt a bosnyák ferences misszionáriusok előnyben voltak ellenfeleikkel szemben. A magyarországi 16-17. századi egyháztörténet közös vonása volt a királyi Magyarországon és a hódoltságban az, hogy mindenhol a helyi hatalom döntött 143 APF SOCG Vol. 125. Fol. 17-18/v. 144 ApF S0C G vol. 87. Fol. 176. 145 A helyi török hatóságok és a keresztény egyházak bonyolult viszonyának finom elemzése: Szakály Ferenc: Templom és hitélet a 17. századi váci egyházmegyében. In: R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv. Szerk. Tusor Péter. Bp. 1998. 223-231.
