Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
SZENT FERENC KÖVETŐI VAGY A SZULTÁN KATONÁI? 777 Ezután a Hitterjesztés Szent Kongregációja 1647 elején Gabriel Thomasi bulgár ferencest küldte rendi biztosként a fejedelemségbe, valószínűleg azért, mert bár a bosnyák barátok missziójából jött, ő maga nem bosnyák, hanem bulgár volt. - Thomasi valóban Salina és a többi boszniai barát ellen lépett fel az erőszakkal megtartott őrségi káptalanon, de eredményt ő sem ért el.11 3 1647-ben a Kongregáció Fulgenzio egyik, a pestisjárvány miatt Gyöngyösről visszafordult korábbi útitársát, Modesto a Roma szintén római ferencest küldte Erdélybe, mint prefektust és kusztoszt, ám az erdélyi magyar urak, a bosnyák és magyar ferencesek őt is bizalmatlanul fogadták. Ezért Modesto a Roma elhagyta Erdélyt és olasz rendtársaival az erdélyi fejedelemséghez csatolt magyarországi vármegyékben, Nyírbogdányban alapított missziót a helyi katolikus földesurak segítségével, majd innen 1650 körül visszatért Itáliába.114 A bosnyák és magyar ferencesek viszálya Stefano a Salina 1653. évi halála után kiéleződött. 1653-ban előbb a bosnyák barátok választottak nem kevés csalással színtiszta bosnyák elöljáróságot a kusztódia élére. Ezt azonban a magyar ferencesek Damokos Kázmérral az élükön nem fogadták el, hanem a katolikus erdélyi urakhoz fordultak.115 Ezután egy újabb gyűlésen a többségben lévő magyar ferencesek teljesen magyar barátokból állították össze a vezetőséget, a magyar Damokos Kázmér misszióprefektust megválasztották kusztosznak is, még a bosnyák ferencesek kolostora, Mikháza élére is magyar szerzetest állítottak gvárdiánnak. Emiatt azonban a mikházi bosnyák ferencesek fellázadtak, és amikor a magyar szerzetesek át akartak venni a kolostorukat, a kolostor gvárdiánja, Bartolomeo d'Immotta felszaladt a templomtoronyba, és a nagyharangot megkongatva összehívta a környék népét, hangosan azt kiabálta, hogy tolvajok jöttek. Erre — mutatva a bosnyák ferencesek népszerűségét a magyar lakosság körében! — a környék falvaiból igen sokan gyűltek össze, fegyverekkel és husángokkal, a tömegverekedést alig sikerült elkerülni.11 6 Mivel most már egyre több magyar öltözött be ferencesnek az erdélyi kusztódiában, a misszió patrónusai, a magyar katolikus főurak szembefordultak a magyarul csak törve beszélő bosnyákokkal, akikre már nem volt akkora szükség, mint 1630 táján. Támogatta viszont a boszniai barátokat II. Rákóczi György erdélyi fejedelem, aki örömmel látta a katolikus szerzetesek viszályát. Az 1657. utáni években, II. Rákóczi György meggondolatlan lengyelországi hadjárata után azonban az erdélyi fejedelemséget feldúló török-tatár hadak kifosztották a csíksomlyói kolostort is, és több ferencest is megöltek. Még tartott a háború, amikor 1660-ban a ferences rend generálisa megelégelte az erdélyi belviszályokat, és elrendelte, hogy több bosnyák ferences ne jöjjön Erdélybe, azok, akik nem a kusz-113 APF SOCG Vol. 94. Fol. 196/r-v. Vol. 96. Fol. 293. 294. 278. Vol. 96. Fol. 280. Thomasi szerint az erdélyi bosnyák ferencesek sok pénzt, aranyat, ékszert loptak el, - minden bizonnyal a kolostorokhoz tartozó templomi felszerelés és kegytárgyak felett vitatkoztak a magyar és bosnyák barátok. APF SOCG Vol. 96. Fol. 280. 114 APF Acta SC Vol. 17. Fol. 533. APF SOCG Vol. 269. Fol. 40-41. 38. 134. Relationes... 267-269. 115 APF FV Vol. 6. Fol. 47. SOCG Vol. 269. Fol. 82. 19. 158. 116 APF SOCG Vol. 269. Fol. 121-125/v. Tóth I. Gy.: Jelentés a székelyföldi ferences szerzetességről 1655-ből. In: Mélanges Lajos Demény. Ed. Kinga S. Tüdős- Violeta Barbu. Bucuresti 2000. (s. a.)
