Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
770 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY nem kevesebb mint 135 hivő gyűlt össze, mert a budai katolikusok már sok éve nem láttak papot - sokan valószínűleg Pestről és a környékről is idejöttek. (Ugyanebben az évben két jezsuita misszionárius is misézett egy magánháznál Budán).8 7 1633-ban két bosnyák ferences, Filippo a Camengrado és Paolo a Clamice kezdett itt missziót, a Hitterjesztés Szent Kongregációja misszionáriusi felhatalmazása alapján. Budára őket sem engedték be, de a két bosnyák barát elvette a pesti reformátusok kápolnáját, amely Pesten és Budán az egyetlen keresztény templom volt, és hét református családot is áttérített. Ezután a kápolnában miséztek, - Fra Filippo jelentése szerint 60 éve, azaz 1573 óta nem volt itt katolikus hitélet, ez azonban bizonyára tévedés, mert a 16. század végén, a tizenötéves háborút megelőzően tudunk itteni katolikus papokról.88 (A boszniai barátok azonban a leveleikben a missziójukat a történészeket megtévesztve nem Pestre, hanem a magyar királyság külföldön jobban ismert egykori fővárosára, Budára helyezték.) A két bosnyák ferences — Fra Filippo a Hitteijesztés Szent Kongregációjának Rómába küldött beszámolója szerint — úgy tudott leszámolni a pesti protestánsokkal, hogy a budai „vezír" jelenlétében hitvitát folytatott velük. Ekkor, aránylag hosszabb ideig, 1631 októberétől 1634. júniusáig Muszá volt a vezíri címmel a budai pasa, aki azután később még kétszer betöltötte ezt a tisztet.89 Fra Filippo állítását a budai pasa előtt folytatott hitvitáról nem tudjuk ellenőrizni. < Feltételezhetjük azonban, hogy a török ügyekben jártas bosnyák ferences — rend- . társai jól bevált szokásához híven — nem annyira teológiai érvekkel, mint inkább nagyösszegű megvesztegetéssel nyerte meg magának Muszá budai pasát. | Filippo a Camengradonak a Hitterjesztés Szent Kongregációja számára készített feljegyzéséből az is kiderül, hogy még korábban, 1631-ben a Dráva mentén 35 protestáns családot térített meg, feltehetően itt volt plébános.9 0 Később, 1632 decemberében pedig Fra Filippo és társa Erdélyben, Stefano a Salina bosnyák ! ferences 1630-ban elkezdett erdélyi missziójában segédkeztek. Fra Filippo a székelyföldi Szováta faluban 600 embert gyóntatott meg, akiknek fogalmuk sem volt arról, hogyan is kell gyónni, nyilván mert oly régen nem láttak katolikus papot.91 Filippo a Camengrado a bíborosok előtt kihangsúlyozta, hogy őket nem csupán számos falu népe hívta Erdélybe, hanem maga az erdélyi fejedelem, a kancellár és a főkapitány is. Ezt minden bizonnyal úgy kell értenünk, hogy I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek a bosnyák ferencesek számára adott engedélye alapján az erdélyi katolikus főurak, Tholdalaghy Mihály marosszéki főkapitány és 87 Kathona Géza-. Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. Bp. 1974. 50-51. Erdélyi és hódoltsági... 1/2. 412. Fekete Lajos: Budapest a török korban. Bp. 1944. 157-161. Uő: Latinok a XVI. századi Budán. Magyar Nyelv 57 (1961) 20-25. 88 APF SOCG Vol. 320. Fol. 91. + 98/v. Vol. 79. Fol. 174. Acta Bosnae... 1324. sz. APF SOCG Vol. 17. Fol. 372. Gárdonyi Albert: Buda és Pest keresztény lakossága a török hódoltság alatt. Tanulmányok Budapest Múltjából. V Bp. 1936. 17-21. Jankovich Miklós: Buda város keresztény tanácsa a török hódoltság korában. Tanulmányok Budapest Múltjából XIV Bp. 1961. 151-154. 89 APF SOCG Vol. 160. Fol. 308. Fekete L.: Budapest... 217. Géuay Antal: A budai pasák. Bécs 1841. 31. 90 Fra Filippo rendi biztos, az 1634. évi boszniai rendtartományi káptalan levezető elnökének az azonosítását Fra Filippo a Camengrado budai misszionáriussal kétségesnek tartom. E. Fermendzin: Chonicon. 35. J. Buturac: i. m. 87-88. Acta Bosnae... 420. 91 Azt, hogy tolmáccsal vagy tört latinsággal gyóntak-e, nem tudjuk meg a beszámolóból.
