Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
758 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY 1659 és 1667 között a temesközi misszió prefektusa is bulgár ferences, Paolo da Cinquefonti (Pavel ot Petokladenci), a későbbi bulgáriai kusztosz volt.22 A bulgáriai katolicizmus és a ferences misszió virágzásának az 1688. évi csiprováci felkelés vetett véget, a császári csapatok balkáni hadjáratával párhuzamosan a törökök kiűzésében reménykedő bulgáriai katolikusok felkeltek az oszmánok ellen. A felkelést a törökök rendkívüli brutalitással verték le, egész falvakat romboltak le, felégették a katolikus templomokat és kolostorokat, igen sok misszionáriust és katolikus hivőt megöltek, sokakat pedig eladtak rabszolgának. (A felkelés történetében a magyaroknak ismét csak fontos — bár korántsem dicső — szerep jutott, hiszen a száműzött felső-magyarországi fejedelem, Thököly Imre, török főtisztként segített a vérbefojtásában.) Az obszerváns ferences szerzetesek, Stefano Conti szófiai érsek és sok katolikus hívő előbb Havasalföldre, majd Erdélybe menekült, az erdélyi bulgárok közti misszió a továbbiakban a Hitterjesztés Szent Kongregációja egyik fontos feladata lett.23 Bosnyák ferencesek a magyarországi hódoltságban Miután a törökök a 16. század derekán megszilárdították uralmukat a középkori Magyar Királyság középső részén, a bosnyák ferencesek fokozatosan nyo- , multak északra a hódoltságban - terjeszkedésüket megkönnyítette, hogy a reformáció és a török hódítás nyomán a pasák földjén szinte végveszélybe került a katolikus egyház, egyházi vákuum alakult ki, másrészt pedig a délszláv anyanyel- j vű, katolikus vallású lakosság (sokácok, bunyevácok, horvátok) is egyre északabbra költöztek a török uralom hatására, a nyelvhatár fokozatosan északra tolódott. A bosnyák ferencesek a török hódítás után átjöttek a korábban a provincia határát jelentő Száva folyón, és a török hatóságok engedélyével birtokba vettek | három elhagyott szlavóniai kolostort. Az eredetileg ágostonosrendű Velika, a valaha a magyarországi mariánus ferences provincia kezében lévő Nasice (magyar ' nevén: Nekcse) és a szintén magyar, szalvatoriánus ferences rendtartomány Atya (horvát neve: Sarengrad) kolostorai lettek a bosnyák ferencesek terjeszkedésének a bázisai. A velikai kolostort még Antonio Matcovich (1573-tól boszniai püspök) alatt újjátelepítették, míg Francesco Balichevich boszniai püspök 1590 körül újjáépítette a nasicei kolostort. 1597-ben, a tizenötéves háború idején azonban a törökök kiűzték innen a ferenceseket, mondván, hogy kémeket rejtegetnek a kolostorban, a nagy háború után azonban a nasicei kolostor újjátelepült, és a környékbeli lutheránusok térítésének központja lett. Az atyai kolostor gvárdiánja, Gasparo da Piombo azonban a háború alatt segítette a keresztény rabok szökését, és ezen feldühödve a törökök karóba húzták, a többi ferencest pedig elkergették és a kolostorba török katonák költöztek. Ezért az atyai kolostor a tizenötéves háború után sem települt újjá, a nasicei és velikai kolostorok azonban a 17. században a hódoltságban működő bosnyák ferencesek támaszai lettek, általában itt 22 Relationes... 209-225. APF SOCG Vol. 309. Fol. 198/r-v. E. Fermendzin-. Acta Bulgáriáé ecclesiastica ab anno 1565 usque ad annum 1799. Zagrabiae 1887. 275-276. 23 E. Fermendzin: Acta Bulgáriáé... 302-314.
