Századok – 2000

TÖRTÉNETI IRODALOM - Metianstvo a obcianska spolocnost' na Slovensku 1900-1989 (Ism.: Vesztróczy Zsolt) 728

731 TÖRTÉNETI IRODALOM jelentettek, hanem inkább a hagyományos iparágak lehanyatlását, amellyel párhuzamosan együtt járt a régi, tradicionális vezetőcsoport eltűnése is. Az elit 1918 előtti szerepének vizsgálatakor három szempontra hívta fel a figyelmet: tulajdoni és gazdasági alapjának megváltozására, társadalmi helyzetének formai kifejeződéseire és homogenizációjára. Az elit gazdasági alapjának a vizsgálatát a foglalkozás szerinti beosztások és a városi adókönyvek alapján vizsgálta a szerző. Az elit egyik formai kifejeződése a virilizmus volt, aminek szerepét a dualizmus kori Trencsén példáján keresztül mutatta be. A politikai pártok vezetőségében betöltött szerep is nagy tekintélyt jelentett, különösen a Deák-, a Függetlenségi- és a Néppárt esetében. Bár a régi hagyományos rétegek vezető szerepe itt is változatlanul érvényesült (pl.: földbirtokosok, nemesség stb.), de az értelmiség és a klérus is felhasználta ezt bázisának szélesítésére, bekapcsolódva a Függetlenségi- és a Néppárt trencséni szervezetének munkájába. Bár az etnikai hármasság a városokban a dualizmus alatt is változatlanul megmaradt, de a szlovákok és a németek aránya csökkenést, míg a magyaroké növekedést mutatott. Az elit nemzeti szempontból történő homogenizálódását is ez jellemezte, amit néhány tényező tovább erősített. A megfelelő végzettség jelentősége felértékelődött a polgári korban, a kor műveltségi alapkövetelményévé pedig a középiskola vált, melynek elvégzése a magyarosítás terén fontos szerepet töltött be, noha etnikai és vallási szempontból ezt is a szokásos hármasság jellemezte. A magyar nyelv ugyanakkor a társadalmi, politikai és kulturális élet, illetve ezzel párhuzamosan a felsőbb rétegek kizárólagos nyelvévé vált, melynek elsajátítása az elithez való tartozás alapkövetelménye volt. A német továbbra is fontos szerepet töltött be a gazdasági és társadalmi életben, míg a szlovák az alsóbb néprétegekbe szorult vissza. 1918 nagy változásokat hozott, ami a városi polgárság számára röviden összefoglalva nacionalizációt, demokráciát és szocializációt jelentett. Az államfordulat után a szlovák nyelv lépett a magyar helyébe, bár a magyar és a német nyelv szerepe több területen és városban változatlanul megmaradt. A városi üléseken gyakran kerültek előtérbe különféle nemzetiségi problémák, hiszen a fordulat után a városokat sokan a magyarok bázisának tartották, amelyeket gyorsan és teljesen el akartak szlovákosítani. Ebben különféle politikai pártok és újonnan alakult egyesületek (pl.: Slovenská liga, Sokol, Národná jednota, légionárius szervezetek stb.) aktív szerepet játszottak, amelyek ugyanolyan erőszakosak és türelmetlenek voltak, különösen a Slovenská liga, mint a háború előtti magyarosítok. Az 1918 előtti elit végleges vereségét politikai téren ugyanakkor nem ezek a szervezetek, hanem a virilizmus eltörlése és az általános választójog bevezetése okozta. Ezt a folyamatot a városokban érdekes módon mégis a kisebb, rendkívül heves, de sokszor csak szimbolikus viták fejezték ki a leglátványosabban (pl.: utcák nevének megváltoztatása, emlékművek eltávolítása, a boltok feliratainak cseréje, „harc" a korzóért és a kávéházakért, ahol állandóan magyarul és németül beszéltek. A fordulat gazdasági téren is fokozatosan történt. A hatóságok az első időkben meghosszabbították a rendkívüli háborús intézkedések érvényét, de a városi elit gazdasági hatalmának anyagi alapjait ez még nem érintette (pl.: komoly föld- és háztulajdon, érvényes működési engedélyek, jól menő orvosi és ügyvédi praxis stb.). A váltást itt is a földreform okozta, ami új tulajdonosi réteget alakított ki, megtörve nemcsak a megyei nemesség, hanem a komoly földtulajdonnal rendelkező városi elitrétegek hatalmát is. Az új elitet legfőképpen a Szlovákiába érkező csehek jelentették, akik döntő többségben (kb. 98%-ban) értelmiségi pályákon (ipari-, kereskedelmi-, pénzügyi-, szabadfoglalkozású értelmiségi-, közszolgálati pályák stb.) helyezkedtek el, de a visszatelepülök és a visszaszlovákosodók is jelentős szerephez jutottak. A kötetben írások olvashatók még többek között a 20. századi szlovák értelmiségről, a zsidók szerepéről a városi társadalomban, az öltözködés- és lakáskultúráról, a testedző- és sportegyesületek társadalmi szerepéről is. A mű hiánypótló, hiszen a városi polgárság kutatása mind a polgári, mind a szocialista Csehszlovákiában a társadalomtudományok, így a történettudomány és szociológia „mostohagyermekének" számított. A kötet a szlovákiai városi polgárság 20. századi történetének legfontosabb társadalomtudományi összegzését jelenti. Vesztróczy Zsolt