Századok – 2000
TÖRTÉNETI IRODALOM - Hobsbawm; Eric-Popovic; Nenad: Leipziger Buchpreis zur Europäischen Verständigung 1999 (Ism.: Jemnitz János) 724
724 TÖRTÉNETI IRODALOM uralkodott. így végeredményben mindkét fél az erőszak fokozásában látta a lehetőséget a nagyobb figyelem felkeltésére és jobb tárgyalási pozíció elérésére. Alexis Heraclides, az athéni Panteion Egyetem professzora szerint a politikai megoldás egyik útja az lehet, ha a koszovói albánok nem kérdőjelezik meg Jugoszlávia integritását, de az autonómia sérelmekor Koszovónak joga lenne az elszakadásra. Ezt természetesen nemzetközi ellenőrzés kísérné figyelemmel. Az elszakadást magukban foglaló alternatívák legalább az egyik félnek nem elfogadhatók jelenleg, de ha a maximalista célkitűzések nem változnak, lehet, hogy ez lesz a megoldás. A tárgyalásokhoz szerinte is szükség van a harmadik, nem állami szereplők bevonására. Előbb-utóbb ezekre fog helyeződni a hangsúly, mivel szerinte az elmúlt négy évtizedben a belső problémák fegyveres megoldása nem eredményezett tartós megoldást, lásd Törökország esete a kurdokkal. A kompromisszumos megoldás lehetőségeit vizsgálva Theodore Couloumbis professzor a megfelelő feltételekre, a jutalmak és büntetések helyes adagolására helyezte a hangsúlyt. Dusán Janjic, a belgrádi Nemzetiségi Kapcsolatok Fóruma igazgatója szerint a katonai megoldásokkal az a probléma, hogy tulajdonképpen ez élteti Milosevic-et, ürügyet szolgáltatva neki arra, hogy elhalassza a politikai párbeszéd megkezdését bel- és külföldön egyaránt. Szerinte Koszovó jövője egy nemzetközileg felügyelt, speciális státuszú tartomány. Ezt az albánok csak úgy fogják elfogadni, ha a tartomány függetlenségéről népszavazást rendeznek, melynek eredménye nem kétséges. Ez viszont csak abban az esetben nem fog további válságokat okozni, ha addig sikerül megteremteni egy erős és hatékony szubregionális együttműködési szervezetet. Harriet Hentges, az United States Institute for Peace ügyvezető alelnöke szerint a bizalom hiánya nem ad lehetőséget a politikai párbeszédre, így a kompromisszumos rendezésre sem. A függetlenség már említett veszélyei, és a Szerbián belüli valódi autonómia valószínűtlensége miatt szerinte ezért meg kellene fontolni egy nemzetközi protektorátus bevezetését, mely idővel megteremtené a kellő bizalmi alapot és környezetet a tárgyalásos rendezéshez. A jelenlegi szerb vezetés számára mindenesetre minden Szerbián belüli demokratikus megoldás veszélyes, mert alááshatja uralmát. A bemutatott álláspontokat összegezve tehát, a koszovói konfliktus kialakulásának okaként az antidemokratikus jugoszláv politikát, a regionális konfliktusmegelőző mechanizmusok hiányát, a nemzetközi közösség ellentmondásos politikáját és késői reakcióját, a koszovói albán közösség megosztottságát és a koszovói népcsoportok közti alapvető bizalom hiányát jelölték meg. A konfliktus megoldását és továbbterjedésének megakadályozását egy olyan rendezésben látták, ami egyrészt bevonja a térség államait és elősegíti ezek stabilizációját, másrészt egy néhány éves átmeneti periódus végén — amíg Koszovó Jugoszlávián belül, de nemzetközi ellenőrzés alatt maradna — lehetőséget adna Koszovó egy részének elszakadásához, ill. jugoszláv tagköztársasággá válásához. A részletekben, azaz az átmeneti periódusok hosszában és jellegében, illetve Koszovó végleges státuszát illetően a vélemények azonban korántsem csengenek egybe, ami előrevetíti a jövőbeni konfliktusokat. A balkáni államok képviselőinek véleménye ugyanakkor tükrözi azt a félelmet is, ami Jugoszlávia további felbomlásához kapcsolódik. Nemcsak ők, de a nyugat-európai és amerikai felszólalók egy része is a nemzetközi közösséget hibáztatta a jugoszláv válság újbóli fellángolásáért, ugyanakkor a helyzet megoldását is benne látják. A regionális együttműködés gondolata ezért úgy tűnik, hogy csak kiegészítő szerepet kaphat. Berky Tamás Eric Hobsbawm-Nenad Popovic LEIPZIGER BUCHPREIS ZUR EUROPÄISCHEN VERSTÄNDIGUNG 1999 Verlag der Buchhändler Vereinigung GmbH. Frankfurt am Main, 1999. 67 o. A LIPCSEI KÖNYVDÍJ AZ EURÓPAI MEGÉRTÉS JEGYÉBEN Eric Hobsbawm jól ismert történész nemcsak a magyar történelem iránt érdeklődők, történészek számára, hanem a jóval szélesebb közönség is jól ismeri — noha az utóbbi évtizedben könyveit már alig-alig fordították le (vagy sehogyan sem — bár e folyóirat hasábjain megjelentek róluk az ismertetések.) Most Hobsbawm nagyobb elemző könyvet jelentetett meg a nacionalizmus-