Századok – 2000

TÖRTÉNETI IRODALOM - Deák; Ladislav: Viedenská Arbitráz (Ism.: Janek István) 718

718 TÖRTÉNETI IRODALOM kíséri a nemzeti ébredés folyamatát is, és nagy ívet leírva jut el a Balkán-háborúkig, melyek a maihoz hasonlatossá szabták a térség politikai térképét. Palotás Emil, a Balkán és Kelet-Európa neves szakértője, a balkáni ortodox szláv nemzetállamok és a cári Orosz Birodalom kapcsolatait vizsgálja. írásában elsősorban azt igyekszik bemutatni, hogy a cári Oroszország miként jutott el addig a felismerésig, hogy a balkáni rokonnépeket saját hatalmi politikája szolgálatába állíthassa, és hogy a felismerést milyen folyamatok, és az orosz hatalmi politika milyen megnyilvánulásai követték. A kérdés aktualitása és a külső szemlélő számára talán nehezen érthető volta éppen a koszovói válság során mutatkozott meg nemrégiben. Az előadássorozat a szakma egyik ifjú művelőjének is megmérettetést nyújtott. Kapronczay Péter szakterülete Makedónia és Bulgária története, de ezúttal a koszovói válság történelmi, politikai és kulturális hátterének fölvázolására vállalkozott. írásában, mely néhány kisebb tárgyi tévedéstől és vitatható megállapítástól eltekintve átfogó képet nyújt az általa érintett kérdésről, elsősorban Koszovónak a szerb történelmi és nemzettudatban elfoglalt helyét vizsgálja, kihangsúlyozva azokat a hagyományokat, amelyek a szerbséget és a szerb pravoszláv egyházat a tartományhoz kötik. Bayer József ,,A délszláv háború — a szép új világ nyitánya?" címet viselő rendkívül érdekes tanulmányában elgondolkodtató módon elemzi azokat a kérdéseket, amelyeket a NATO szerinte elhamarkodott és kellőképpen át nem gondolt akciója vet fel. Messzemenő következtetéseket von le az „új típusú háború" logikájából, és részletesen elemzi az európai hatalmak felemás szerepvállalását, amely végigkísérte Jugoszlávia felbomlását. Kitér a háború okaira és átfogó rendezést sürget, mert átfogó rendezési elvek nélkül a Balkán továbbra is Európa perifériája és veszélyes válsággóc marad. Juhász József, a közismert Jugoszlávia-szakértő ezúttal az albánkérdés múltját és jelenét tárgyalja az 1912-es első Balkán-háborútól az 1999. évi rambouillet-i béketárgyalásokig. Tanulmánya a koszovói albánok szemszögéből tárgyalja az eseményeket, rávilágítva a kérdés összetett voltára, a tartományhoz fűződő érzelmi kötődésekre, és az albán részről fennálló etnikai, valamint a szerb részről hangoztatott történelmi érvek ellentétére és a belőlük származó újonnan felmerülő problémákra. A szerző kitér azokra a kérdésekre is, amelyeket a NATO-akció vitatható jogi alapjai vetnek felszínre. Végezetül szeretnék személyes véleményemnek is hangot adni egy szakmai jellegű kérdést illetően, amennyiben szeretném elmondani, hogy Juhász Józseffel, illetve azokkal értek egyet, akik a volt Jugoszlávia területén 1991 óta bekövetkezett sajnálatos eseményeket következetesen délszláv háborúnak nevezik. Több okból sem tartom indokoltnak a téves „Balkán-háború", illetőleg „legújabb Balkán-háború" megnevezést. Az 1912-13-as háborúk és a Jugoszlávia 1991-ben történt felbomlását követő események között több a különbség, mint a párhuzam, és az utóbbi nem, vagy csak áttételesen tekinthető az előbbi következményének. Ebben az összefüggésben tehát a koszovói válság a délszláv háborúk sorába illeszkedik. A fentiekben ismertetett tanulmánykötet sok hasznos ismeretet és érdekes gondolatot tartalmaz, az aktuális kérdések sorából viszont csak a koszovói válságra reagál. Mindenképpen jó kezdeményezés ez, a Balkán azonban még számos kérdést rejt. Ha a múlt eseményeire gondolunk, értetlenül állunk a horvát-szerb konfliktus, vagy a boszniai háború okai előtt; ha a bizonytalan jövőbe akarunk bepillantást nyerni, szembetaláljuk magunkat a Sandzak, a montenegrói önállóság, a macedóniai albánok vagy a Vajdaság kérdésével, amelyek szintén érdemesek arra, hogy kicsit megálljunk és elgondolkodjunk rajtuk. A közérthetően, ám mégis tudományos körültekintéssel készült kötetet minden érdeklődő figyelmébe ajánlom. Ronkovics Attila LacLislav Deák VIEDENSKÁ ARBITRÁZ Nadácia Korene, Bratislava, 1998. 73 о. AZ ELSŐ BÉCSI DÖNTÉS Ladislav Deák ismert — és hazájában nemzetközpontú történelemszemlélete miatt is népszerű — történész újabb érdekes művel gazdagította a történeti irodalmat. A szerző kutatási területe a 20. századi szlovák történelem, annak is 1900-39 közötti időszaka. E témakörből több monográfiát