Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633

GETTÓSÍTÁS SZOLNOKON 1944-BEN 671 delettel.18 2 Tíz pontba foglalt irányelveit túlnyomórészt figyelmen kívül hagyta az elöljáróság, de közvetve a rendelet kiadója is, hiszen az általa szentesített elhelyezési mód ismeretében tudnia kellett, hogy milyen lehetőségek vannak az előírások betar­tására. Három utasítást egyáltalán nem hajtottak végre. Csak a gyűjtőtáborban kapták meg mindkét gettó lakói a hasi hagymáz (tífusz) elleni védőoltást, férőhely hiányában nem jelölhettek ki szülőszobát és járványkórházat (3., 7. és 4. pont). Az árnyékszékek, illetve latrinák állandó fertőtlenítésére és gyakori ürítésére, valamint az utcák tisz­tántartására vonatkozó utasítás (6. és 9. pont) pedig a zsúfoltság miatt csak igen hiányosan volt végrehajtható. További három elvet hagytak figyelmen kívül a hatóságok a szandai gettó ki­jelölésekor. Végrehajtották ugyan azt az utasítást, hogy a bevonuló orvosok műsze­reiket (2. pont) és az elsősegélynyújtáshoz szükséges injekciókat (8. pont) vigyék ma­gukkal, de az említett körülmények között ezek használata csak korlátozott lehetett. Durván megsértették a vízellátás biztosítására vonatkozó előírást is (5. pont). A tetvesség vizsgálatával és az előírt fertőtlenítéssel kapcsolatban nem tudjuk, hogy történtek-e intézkedések (1. pont). Szintén nincs adat arra vonatkozólag, hogy az egy hónap alatt hányszor kellett a városi orvosnak, mint hivatalos halottkémnek (a 10. pont értelmében) belépnie az elkülönített lakónegyedbe, azaz voltak-e halottai a gettónali. Annyi azonban bizonyos, hogy az üldöztetés, az életviszonyok hirtelen, radikális megváltozása és a hiányos táplálkozás következtében az összezsúfolt, nagy százalékban gyermekekből és idősekből álló közösségben igen magas lehetett a meg­betegedések száma. A gettóba kényszerített szolnoki zsidóság körülményeit a fentiek alapján csak részben tulajdoníthatjuk a központi rendelkezések nyomán támadt helyzetnek. A helyi irányítók magatartásának is része volt abban, hogy a szolnoki zsidóság jó része már eleve megromlott egészségi állapotban, lelkileg meggyötörten és demoralizáltan keiiilt a gyűjtőtáborba, majd onnan a deportáló vagonokba. Noha az utóbbi események lényegesen nagyobb megpróbáltatásnak tették ki az üldözötteket, túlélési esélyeiket akkor is megnövelte volna, ha az utolsó egy hónapot kedvezőbb körülmények között tölthetik. Szolnokot június 2-ára virradó éjjel érte az első nagy légitámadás. A legsúlyo­sabbak a Wehrmacht veszteségei voltak, de találat ért magyar honvédeket és zsidó munkaszolgálatosokat szállító szerelvényeket is.183 A polgári áldozatok nagy része a korábban gettóul kiszemelt MAV-kolónia lakói közül került ki. A Csarnok utca kör­nyékére nem hullott bomba, de megjegyzendő, hogy ebből a szempontból életveszélyes volt a gettó - a zsúfoltság mellett azért is, mert épületeinek nagy része nem volt alápincézve. Legtöbb lakója hely híján a lakásokban maradva szenvedte végig a bom-182 SzML Kisújszállás pm. ir. к. k. 4566/1944. Valamennyi városi, járási és községi elöljáróság­nak, továbbá minden megyei körorvosnak elküldték. 183 A jelentések szerint 174 német katona veszett oda. Ránki György: 1944. március 19. Ma­gyarország német megszállása. Bp., Kossuth, 1978. (második kiadás) 232. Egy Abonyba tartó mun­kaszolgálatos szerelvénynek is biztosan voltak súlyos sebesültjei, pontos adatokról azonban nem szól az a távirat, melyben a polgármestertől érdeklődnek egy áldozat sorsa felől. Lásd: SzML Szolnok pm. ir. 14.567/1944.

Next

/
Oldalképek
Tartalom