Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633

GETTÓSÍTÁS SZOLNOKON 1944-BEN 669 bombatámadásokat követően a károsultak segélyezési- és lakásügyeinek intézésére Molnárt rendelte ki hivatali főnöke. Eddigi feladatát a másik városi tanácsnok, Kmetty György vette át. Tőle jünius 17-én kapta csak meg a polgármester több más, az elkülönített zsidósággal kapcsolatos irattal együtt és ezekre — állítása szerint elolvasásukat mellőzve — már az „időközben tárgytalanná vált, irattárba teendő" utasítást írhatta rá. A szandai gettó képviselőinek május 28-án fogalmazott kérelmét, mivel az részben a Központi járásbeliek ügye volt, Mandel személyesen elvitte az illetékes főszolgabí­róhoz, Scheftsik Istvánhoz. Utóbbi azzal utasította vissza, hogy a gettó valamennyi ügye, beleértve az ellátási kérdéseket is, a város polgármesteréhez tartozik, így az iratot a tanács feje saját, Szabó Ferencnek címzett beadványához csatolta.174 Mandel a gettóba zártak katasztrofális anyagi helyzetét festette le a városi vezetés előtt, mihamarabbi intézkedést kérve. A bevitt két heti élelemkészlet és az engedé­lyezett családonkénti 3000 pengő ekkorra csaknem teljesen elfogyott, annál is inkább, mert a vagyontalan gettólakók élelmezését, akik addig is helyi és az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció (OMZSA) által nyújtott segélyekből tartották fenn magukat, így a beköltözéskor az előírt élelmiszert és pénzt bevinni nem volt módjuk, hittestvéreik látták el. Ezek számát az elnök mintegy négyszáz főben jelölte meg. Közülük kilencven ember költségeit a hitközség fedezte, a többieket a velük egy házban lakó sorstársaik élelmezték a lehetőségekhez mérten. A főzéshez szükséges tüzelőanyagból is kifogytak, olyannyira, hogy már a Csarnok utcai templom és az iskola ülőpadjait hasogatták fel erre a célra. A tanács kérvényt nyújtott be a Pénzügyigazgatósághoz, hogy laká­saikban maradt, nagyrészt zár alá került élelmiszer- és tűzifakészletüket, illetve egyes, iparosmunkához szükséges eszközeiket behozhassák. A pénzügyőri iratok között ennek nincs nyoma, de a kérdéssel kapcsolatos központi elvek ismeretében valószí­nűtlen, hogy eleget tettek volna e kérésnek. A kérvény másodikként a szandai gettóba zárt Központi járásbeliek súlyos hely­zetének megoldására kérte a hatóságokat.17 5 Velük kapcsolatban arra hivatkozott az elnök, hogy jogilag nem tartoznak a szolnoki hitközség hatáskörébe, így az nem vállalhatja fel hosszabb távon segélyezésüket. A szandai gettóban ugyan lehetőség volt arra, a június 5-ei alispáni rendelet alapján, hogy a munkaképesek a bérlőjéről Simay-uradalomnak nevezett gazdaságban (ehhez tartozott a szeszgyár és az istálló is) dolgozzanak, azonban a fizetség gyanánt kapott csekély mennyiségű élelmiszer nem volt elegendő az egész csoport számára. A gettót felügyelő csendőrőrs ugyan hozzájárult, hogy saját házaikból élelmiszert hozzanak be, de ez is csak néhány napig segített a bajokon.17 6 174 A két kérvényt (Szolnok pm. ir. szám nélkül, illetve 14.032/1944. sz.) idézte Szabó perében a tanácsvezető bíró. BFL Nb. XVII/1016/1948. (dr. Szabó Ferenc polgármester és társai pere) Utóbbi megtalálható a Homoki-per iratai között (TH V-104.177. - Homoki László csendőr százados vizsgálati anyaga - 39—43.), a másik azonban nem maradt fenn. Szabó a bíró kérdésére válaszolva azt állította, hogy nem látta a beadványokat, mert valószínűleg aznap nem volt a városban. A május 14-ei hir­detménnyel kapcsolatos esetre utalva elképzelhető, hogy tényleg így történt. Egyébként, mint légol­talmi parancsnokot sok vád érte gyakori távolléte miatt. Családja, vélhetőleg biztonsági okokból, a közeli Abonyban lakott, ide járt át rendszeresen. 175 Létszámukat a beadvány 68 főre, az itt fogva tartott szolnokiakét „mintegy 125" főre teszi. Az utóbbi adat pontossága kérdéses, a tényleges összlétszám valószínűleg a május 24-ei kérvény szerinti 212 fő volt, ez jelent meg hivatalos adatként a sajtóban is: „A szandai bérgazdaság szesz­gyárába 144 szolnoki és 68 központi járásbeli zsidó költözött." Nemzeti Jövőnk, 1944. május 26. 2. 176 BFL Nb. V-9665. (Fürész Mihály csendőr alhadnagy vizsgálati anyaga) 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom