Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
646 CSŐSZ LÁSZLÓ Ez azonban nem volt veszélytelen, a feljelentések eredményeként öten kerültek a kapitányság fogdájába, egyiküket, egy idős özvegyasszonyt internálták.5 9 Az üzletek bezárásának hírére az üzletek árukészlete és vezetői pozícióik iránt benyújtott kérvények tömege árasztotta el a szolnoki polgármesteri hivatalt, hiába tették közzé a hirdetményt, hogy erről csak a leltározás befejeztével döntenek, egyébként pedig az üzletek volt alkalmazottait részesítik előnyben.6 0 A vállalatvezetői kérelmeket szinte mind elutasították, mivel a polgármester csak két volt zsidó vállalat további működését ítélte szükségesnek. Volt alkalmazottak kapták meg a kereskedelmi hitelnyújtást végző Áruforgalom néven működő takarékpénztárat és Hevesi Gusztáv gépjavító műhelyét.6 1 Hasonlóképpen jártak el az iparigazolványok iránt beadott kérelmekkel, a nagy áruhiányra hivatkozva. A bezárt kereskedések tulajdonosai, illetve a zsidónak tekintendő iparosok — akik tevékenységüket továbbra is folytathatták, de az előírások szerint keresztény alkalmazottat nem tarthattak — közül május első napjaiban többen kérvényezték nem zsidó tanoncaik, inasaik hátralévő szolgálati idejének elengedését, melyet az illetékesek valamennyi esetben teljesítettek. A nem zsidó tanoncok alkalmazása egyébként apró adalék arra nézve, hogy a városban nem voltak monopolizált zsidó szakmák, hiszen még az általuk hagyományosan nagy százalékban gyakorolt kisipari és kereskedelmi ágakból is vannak arra példák, hogy zsidó iparos keresztény fiatalt vesz fel tanoncnak, utóbb segédnek, illetve üzlettársnak és ez ellenkező viszonylatban is működött.6 2 Több kereskedő folyamodott iparigazolványért, illetve munkakönyvért, hogy egyedüli jövedelmétől elesve megélhetését biztosítsa. A gettózásig hátralévő mintegy két hét időtartamra sem kaphatták meg azokat, mert mire az ipartestület felteijesztette a kérelmeket a polgármesterhez, azok hátoldalára már csak a „fél megérkezéséig irattárba" megjegyzés kerülhetett rá.6 3 A rendeletek végrehajtása közepette az üldözöttek többségére a sorozatos csapásokba beletörődő, illetve a megváltozott körülményekhez minden erővel alkalmazkodni próbáló magatartás volt jellemző. Ritkaságszámba ment az olyasfajta reakció, mint azé a zsidó polgáré, aki „amikor földingatlanát egy 70 százalékos hadirokkantnak juttatták, a nemzet becsületét sértő kitételeket használt".6 4 A többség a hosszű évtizedeken át megszokott hivatalos csatornák útján, a szabályok és törvények betartásával asszisztált a kisemmizéshez - nem feltétlenül személyes félelemből, inkább egy túlélésre legalkalmasabbnak vélt stratégia részeként. 59 Nemzeti Jövőnk, 1944. április 28. 3. és május 2. 3. 60 Szolnok polgármesteri iratai között csak tizenhárom ilyen jellegű kérvény található meg. Ezen kívül még tizenöt olyan leltár maradt fenn, melyben árukészletet adnak át keresztény kereskedőknek. 61 Polgármesteri jelentés, 1944. szeptember 13. SzML Szolnok pm. ir. 18.315/1944. Bizonyára az is zavart okozhatott a közellátásban, hogy a kirendelés és átvétel procedúrája elhúzódott július végéig. 62 Például fűszeres, szabó és szűcs szakmákban. Lásd: SzML Szolnok pm. ir. 10.829/1944., valamint 11.579. és 12.489/1944. Összesen 13 darab ilyen kérvény került elő. 63 Például május 19-én egy üveges üzlettulajdonos beadványára, aki üveges ipar gyakorlását kérvényezte. SzML Szolnok pm. ir. 11.864/1944. 64 Nemzeti Jövőnk, 1944. május 16. 3.
