Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés diplomáciai és politikai előtörténete 597
AZ ELSŐ BÉCSI DÖNTÉS ELŐTÖRTÉNETE '623 désben az etnikai-néprajzi határmegvonásnak van jogosultsága".21 4 Ezért a megszakításra vonatkozó bejelentést megkönnyebbüléssel fogadták.21 5 Érdekükben állott, hogy újabb konferencia döntse el a vitát, mert közvéleményük előtt jobban megállhattak azzal az érveléssel, hogy nem önként, hanem nagyhatalmi kényszer alatt mondanak le területekről. Továbbá Durcansky és Mach azzal a benyomással érkezett vissza Németországból, hogy a németek mögöttük állnak,216 ami egy nagyhatalmi döntés esetén számukra kedvező eredményt hozhat. A szlovákok rugalmatlanságának végül lélektani okai is lehettek. A magyar delegáció arisztokratikus jellegéből fakadó szlovák előítéletet Kánya néhány cinikusabb megnyilvánulása is fokozhatta.21 7 Ezt a légkört a fiatalabb magyar résztvevők igyekeztek ellensúlyozni, főként Esterházy, aki jó kapcsolatban állt a szlovák értelmiség számos tagjával, és jól beszélt szlovákul.21 8 Esterházy János a magyar és a csehszlovák küldöttséget külön-külön levélben kérte, hogy három magyar képviselőtársával a Magyar Nemzeti Tanács nevében képviselhesse a tárgyalásokon a magyar kisebbség jogos érdekeit.21 9 Mindez nem vált lehetővé, így Komáromban mint magánember volt jelen.22 0 A tárgyalások tehát kudarccal végződtek. A szlovák rádió még aznap bemondta, hogy a csehszlovák csapatok teljes készültségben vannak és felhívta a lakosságot, hogy a határokat — ha kell — fegyverrel védje meg a magyarok fenyegetésétől.22 1 Imrédy Béla másnap élesen bírálta a szlovákok magatartását, és a tárgyalások megszakadásáért a szlovák felet okolta. Aznap éjfélkor összeült a rendkívüli minisztertanács, ahol a tárgyalások megszakításának okait illetően azonos következtetésre jutottak. Az előállt helyzetre való tekintettel a miniszterelnök a következő intézkedések megtételét javasolta: Darányi Kálmán Münchenbe Hitlerhez, Csáky István Rómába Mussolinihez történő kiküldését, majd a katonai intézkedések vonatkozásában több lehetőséget vázolt fel. Elegendő újabb korosztályok behívása, vagy: A négy nagyhatalomhoz fordulunk és nem foganatosítunk katonai intézkedéseket, vagy hozzájuk fordulunk, egyidejűleg általános mozgósítást elrendelve.22 2 Kánya Kálmán erre kifejtette álláspontját: „a németektől Münchenben lefektetett etnikai /völkisch/ elveken túlmenőleg támogatást nem remélhetünk. A ruszin kérdésben a németek ellene vannak a magyar álláspontnak. Ellene vannak a közös lengyel-magyar határnak. Figyelmeztet, hogy általános mozgósítás elrendelése nemzetközi kellemetlenkedéseket vonhat maga után. Nekünk a négyhatalmi bázist nem lehet elhagyni. Egy általános mozgósítás nézete szerint túl nagy rizikóval járna".223 Ennek alapján a minisztertanács úgy döntött, hogy a fenyegető csehszlovák katonai intézkedések ellenére a honvédelmi miniszter csupán öt újabb korosztály 214 Népszava: 1938. október 14. 7. 215 DIMK II. 523, 790-791. és 526, 794. Vó: Deák: Slovensko v politike... i.m. 111. 216 Vávra - Eibel: Viedenská... i.m. 69. 217 Szegedy-Maszák: i.m. 217. 218 Uo. 217. 219 MOL - К 64 - res. pol. - 1938 - 7-1455. 220 Molnár Imre: Esterházy János. Dunaszerdahely, 1997. 81. 221 Népszava: 1938. október 14. 3, 6. Vö: Vávra - Eibel: Viedenská... i.m. 74. 222 MOL - К 27 - Minisztertanácsi jegyzőkönyvek. 1938. október 13. 223 Uo.
