Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés diplomáciai és politikai előtörténete 597
AZ ELSŐ BÉCSI DÖNTÉS ELŐTÖRTÉNETE '607 követelte a köztársaság összes népei, különösen a szlovákok és a rutének számára az önrendelkezési jog biztosítását. A szlovák nép jobb jövőjéért együtt érez minden magyar ",9 6 Bár Szlovákia visszaszerzését a minisztertanács „teljesen reménytelennek" ítélte,9 7 a szlovákok bizalmának táplálása érdekében mind a kormány, mind a mérvadó magyar sajtó9 8 az iménti szellemben kommentálta az eseményeket a továbbiakban is. A müncheni döntés és a zsolnai manifesztum kapcsán a csehszlovákiai magyar kisebbség vezetői is kifejezték véleményüket. Esterházy János a pozsonyi rádióban október 7-én este 63 5 -kor elmondott beszédében üdvözölte a müncheni döntést, amely „felszabadulásunkhoz hathatósan hozzásegített. Tudom és érzem, hogy rövid pár napon belül a magyarság egyesül" - mondotta. Figyelmeztette azonban a magyarságot, hogy ne veszítse el idegeit. „Boldogan, hálatelt szívvel várjuk visszacsatolásunkat" - jelentette ki, egyúttal kezet nyújtott a szlovák nemzetnek is. „Ha országhatár is lesz közöttünk, mégis szeretettel fogjuk kísérni szlovák testvéreink sorsát és velük együtt óhajtunk működni".9 9 Ezen a napon a magyar párt megalakította a Magyar Nemzeti Tanácsot is, és kiáltványban terjesztette elő legfontosabb követeléseit.10 0 Az EMP parlamenti klubjának eme határozatát Jaross Andor az EMP alelnöke Esterházy beszédét követően olvasta be a pozsonyi rádióban.10 1 A magyar kisebbség vezetőinek idézett lépéseire a szlovák szakirodalom a jogtalan szeparatizmus újabb megnyilvánulásaként tekint.10 2 Ezzel szemben tény, hogy a müncheni egyezmény gyakorlatilag a magyar etnikai terület visszaadásáról rendelkezett, hisz erre az angol diplomácia is felhívta Prága figyelmét.10 3 A szlovákiai magyar politikai vezetők — Esterházy beszédének szellemében — több ízben nyugalomra intették a lakosságot, számottevő atrocitásokra a szlovákiai területeken nem került sor. Ezt a korabeli sajtóközlemények is igazolják.10 4 A csehszlovák kormány már szeptember közepén bevezette a statáriumot a Szudéta vidéken, egyidejűleg bejelentve, hogy bármely területen incidensek fognak előfordulni, az a rendkívüli állapot adott területen történő azonnali bevezetését vonja 96 MOL - К 27 - Minisztertanácsi jegyzőkönyvek. 1938. október 7. 97 Uo. MOL - К 27 - Minisztertanácsi jegyzőkönyvek. 1938. október 7. Vö: MOL - К - res. pol. - 1938 - 65 - 1148. Az október 15-én készült jelentés Szlovákia és Kárpátalja lakosságának hangulatáról így számol be: a) A szlovák értelmiség és városi polgárság erősen magyarellenes, b) A szlovák parasztság élesen cseh ellenes, keleten többnyire magyarbarát, nyugaton csupán egy-két helyen, c) A szepességi és gölniczi németek hangulata magyarbarát, Pozsonyé hullámzó, d) Ruszinok népszavazás esetén feltétlenül magyarok mellett foglalnak állást, e) A szlovákok antiszemitizmusa napról napra nő, ebből következően a zsidóság magyarbarátsága is. MOL - К 27 - Minisztertanácsi jegyzőkönyvek. 1938. október 8. Vö: Váura-Eibel: Viedenská... i.m. 50-51. 98 Vö: Magyar Nemzet: 1938. október 8. 1. 99 MOL - К 27 - Minisztertanácsi jegyzőkönyvek. 1938. október 7. 100 OSZK. i.m. Szüllő. X/l. 101 MOL - К 27 - Minisztertanácsi jegyzőkönyvek. 1938. október 7. 102 Deák: Slováci v mad'arskej... i.m. 42. 103 DIMK II. 699., 21. sz. lábjegyzet. Vö: Romsics: Helyünk és... i.m. 102-103. „A jelenlegi körülmények között szükségesnek bizonyul bizonyos területi engedményeket tenni a magyar határ mentén és ezt a tényt a cseh kormánynak azonnal és őszintén el kell fogadnia". A térség brit követei olyan szellemben lettek tájékoztatva, hogy Őfelsége kormánya szerint Csehszlovákiának „vissza kell adni Magyarországnak azokat a körzeteket, ahol a lakosság túlnyomórészt magyar." 104 Slovensky Tyzdenník: 1938. október 13. 1. és. október 20. 1-2.
