Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés diplomáciai és politikai előtörténete 597
600 SALLAI GERGELY A magyar kormány és a magyar kisebbség vezetői egyaránt a szudétanémetekkel azonos elbánást követeltek a csehszlovákiai magyarság számára.2 8 Prága továbbra is halogatta a nemzetiségek ügyének rendezését.2 9 Benes e kérdéssel kapcsolatos célkitűzése az volt, hogy a magyar kérdést leválassza a német kérdés rendezéséről, valamint, hogy a kisebbségi kérdés ne kerüljön a nemzetközi porondra.3 0 E tekintetben igen korlátozott eredményt sikerült elérnie, mert bár a müncheni egyezmény csak a német kérdést rendezte, a magyar (és lengyel) kérdés is függelékbe került. Hodza negyedik nemzetiségi statútuma sem felelt meg sem a németeknek, sem a szlovák Néppártnak.3 1 A lord missziója augusztus végére sikertelenségbe fulladt, ennek okát a prágai politika makacsságával magyarázta.32 Runciman ígéretet tett a magyar kisebbségi vezetőknek, hogy a magyarok ugyanazokat a jogokat megkapják, amelyeket a szudétanémetek. E szóbeli ígéret beváltását a későbbi események során hiába keressük, a londoni magyar ideiglenes ügyvivő az angol kormányt sem volt képes hivatalos állásfoglalásra bírni. Sargent azzal tért ki, hogy lord Runciman nem kormányképviselő, hanem a német kisebbség és a cseh kormány által felkért közvetítő, de a lord tárgyalási anyagát különben sem ismeri.33 Legjobb az lenne, ha a csehszlovák és magyar kormány egymás között egyezne meg.3 4 Kijelentette továbbá, hogy Runciman közvetítését a magyarok és a csehszlovák kormány között Prágának kell kérnie3 5 , ami nyilvánvalóan nem állt Prága érdekében. A magyar kormány ennek ellenére természetesen továbbra is igyekezett az egyenlő elbánás elvére vonatkozó konkrét garanciát kieszközölni az angoloktól. Tisztában voltak vele, hogy egy esetleges területrendezés csak úgy válhat tartóssá, ha az békés úton, a nyugati nagyhatalmak elismerésével jön létre. Az angol kormány azonban e törekvésnek ellenállt.3 6 Az egyenlő elbánás 28 MOL - К - M.l - Békeelőkészítő osztály iratai - 166. A magyar kormány-politika Milán Hodza csehszlovák miniszterelnök 1938. március 28-ai beszédében lefektetett hivatalos álláspontját tette kiindulóponttá, miszerint a csehszlovákiai kisebbségeknek az egyenlőség alapján kell rendezni jogait, melyet ezen az elven nyugvó statutum fog biztosítani. 29 Slovensky Tyzdenník: 1938. szeptember 15. 2. Benes elnök Csehszlovákia polgáraihoz ekkor intézett rádióbeszéde is — melyet a sajtó is közölt —arról tanúskodik, hogy a vezetés nem érzékelte az idők szavát. Az általánosságokat tartalmazó beszéd az elnök iránti bizalom visszatérését nem igen segítette elő. Benes úgy vélte, legfontosabb az, hogy mindenki őrizze meg nyugalmát és egységesen sorakozzon fel a csehszlovák egység eszméje mellett (!). „ha így békében és közös munkában megoldjuk a nemzetiségi kérdést, a köztársaság lesz az egyik leggazdagabb, legjobb, legszebb, legigazságosabb ország. Lehet-e ezen kilátásoknál kedvesebb dolog azok számára, akik ezen a földön élnek?" (saját fordítás) A beszéd tartalma csupán elkeseredést, esetleg felháborodást kelthetett a nemzeti kisebbségek körében. 30 Deák, Ladislav. Eduard Benes a Mad'arsko v rokoch 1919-1938. In: Historicky Casopis. 2/1998. 288. Érzékelte ugyanis, hogy az angolok számára a magyar kérdés közel sem olyan fontos, mint a német. Vö: Prágai Magyar Hírlap: 1938. augusztus 5. 3. Erőfeszítést tett többek között olyan magyar közéleti személyiségek megnyerésére, akikkel bizonyíthatta volna, hogy a magyarság elégedett a helyzetével. 31 Molnár, i.m. 78. Vö: Slovensky Tyzdenník: 1938. július 7. 2. A magyar és a lengyel vezetők is többször találkoztak Hodzaval - eredménytelenül. Vö: MOL - К 64 - res. pol. - 1938 - 65 - 571. 32 DIMK II. 297, 550-552. 33 MOL - К 74 - számjel - 1938 - London - bejövő - 5909/64. 34 U«-35 Ivanieková, Edita: Ceskoslovenkso-mad'arské vzt'ahy v stredo-európskej politike Vel'kej Británie. In. Historicky Casopis. 46. 2. 1998. 252. 36 Uo. 252.
