Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés diplomáciai és politikai előtörténete 597

598 SALLAI GERGELY A kisantant-magyar tárgyalások Bled-ben a parafálásig jutottak, amikor 1938 augusztus 23-án a magyar vezetés Horthy Miklós kormányzó és felesége, valamint Imrédy Béla miniszterelnök, Kánya Kálmán külügyminiszter, és néhány más politikus9 Kiel-be utaztak, ahol öt napig tárgyaltak a német vezetőkkel. A bledi egyezmény parafálása pontosan a látogatás idejére esett, amit a németek rendkívül rossz néven vettek.1 0 Az egyezmény létrejötte Magyarország mozgás­terét tágította, hiszen ennek megkötéséről az angol kormány elismeréssel szólt.11 A kisantant megbontására irányuló törekvés újabb sikerrel járt, ugyanakkor a csehszlovákiai magyar kérdés rendezését nyitva hagyta. A magyar vezetés a csehszlovák kisebbségi nyilatkozatot nem tartotta elegendőnek, így a kisebbségi kérdésben csak Jugoszláviával és Romániával, a fegyverkezési egyenjogúság és a meg nem támadás kérdésében mindhárom országgal parafálta az egyezményt.12 A kisantant megegyezési hajlandóságát megnövelte a német-magyar tárgyalások­tól való félelem. A csehszlovákok sürgették a legjobban a megegyezést, erre való­ban nekik volt a legtöbb okuk, ez azonban nem párosult a magyar nemzetiségi jogok átfogó rendezésének őszinte szándékával.1 3 A bizalmatlanságot fokozta, hogy Benes elnök korábbi ígéreteit sem tartotta be1 4 , továbbá az a tény, hogy csupán végveszélyben szánta el magát a még ekkor sem kielégítő rendezésre. Magyarország továbbra is területi igényeinek békés realizálásáért szállt síkra. A békés megoldás mellett a magyar vezetésnek ugyanis éppen itt, Kiel-ben kellett először kiállnia. A német feljegyzések szerint Kánya igyekezett bagatelli­zálni a bledi egyezmény jelentőségét1 5 , véleménye azonban azért sem volt meg­győző, mert Ribbentrop kérdésére, hogy mi lenne egy német - cseh katonai konf­liktus esetén Magyarország álláspontja, Kánya Magyarország semlegességét hang­súlyozta.1 6 A külügyminiszter válaszában kijelentette, hogy Magyarország fegy­veres felkészültsége még 1-2 évig elégtelen, továbbá Jugoszlávia semlegessége egy 9 Üjpétery: i.ra. 59. Keresztes-Fischer Lajos vezérkari főnök, Kuhl Lajos külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, Üjpétery Elemér a miniszterelnök személyi titkára, Zilahy-Sebess Jenő a külügyminiszter személyi titkára. 10 Adárn: Magyarország i.m. 261. Vö: Üjpétery: i.m. 62. 11 MOL - К 74 - számjel - 1938 - London - bejövő - 6097/83. 12 Adám: Magyarország... i.m. 259-260. 13 Slovensky Tyzdenník: 1938. szeptember 15. és július 21. A szlovák sajtó az egyezményt éppen ellenkezőleg kommentálta, kiemelve, hogy a fegyvertelen és magára hagyott Magyarország valóban félti függetlenségét, hisz érzékeli a veszélyt, amit Németország szomszédsága jelent. Ezért valóban szüksége lehet a fegyverkezési egyenjogúságra. Nem térve ki a bledi egyezménnyel kapcso­latos egyéb kérdésekre, megállapítható, hogy a korabeli szlovák vélemények érzékelték és valóban létezőnek fogták fel a magyarok Németországtól való félelmét, illetve a német - magyar ellentétet. A jelenlegi szlovák szakirodalom egy része Magyarország Németországhoz történő igazodását hang­súlyozza, mely vélemény nem tűnik megalapozottnak. Egyéb sajtóközlemények, melyek számba ve­szik, hogy a német sajtó hányszor támadta Csehszlovákiát, valamint milyen sűrűn propagálta nyíltan a szlovák és lengyel követeléseket, a magyarokat meg sem említik. A német kormány elégedetlensége folytán ugyanis a német sajtó nem közölt magyar igényeket. (Március 21,-július 23. között 922 alkalommal támadta a német sajtó Csehszlovákiát, 34 alkalommal nyíltan propagálta a szlovák és lengyel követeléseket.) 14 DIMK П. 305, 561. 15 MOL - К 74 - számjel - 1938 - Berlin - kimenő - 5761/122. 16 A Wilhelmstrasse és... i.m. 134, 287-288.

Next

/
Oldalképek
Tartalom