Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: Területi integritás és területi autonómia. A magyar kormány 1920. évi felvidéki szlovák autonómia-terve 555

AZ 1920. ÉVI FELVIDÉKI SZLOVÁK AUTONÓMIA-TERV 593 A szakminiszternek csak a legfelsőbb irányítás és ellenőrzés van fenntartva és a szöveg szerint nem volna módja a végrehajtás jogának gyakorlására. A 6. pont szerint bizonyos államjavak ellenszolgáltatás nélkül autonómia tulajdonába mennek át. Mivel az autonóm költségekhez elsősorban az állam járul hozzá, ezeknek az állami javaknak jövedelme egy többletet fog jelenteni a nemzetiségi területeken, szemben a magyar területekkel. Horvát-Szlavon és Dalmát királyságok jogai bizonyos önálló országos souverainitásból folytak és az 1868. évi XXX. tc. éppen ellenkezőleg nem ismerte el Horvátország vagyonjogát ilynemű javakra nézve, azok fölött a magyar állam rendelkezett, csak az volt kikötve, hogy eladásukhoz szükséges Horvátország hozzájárulása. Nem indokolt a felsőmagyarországi állami intézetek átengedése sem, mert hiszen pl. a selmeci erdészeti és bányászati főiskola a magyar erdővidékek számára is nevel növendékeket s abszurdumnak látszik, hogy azokat a terv szerint tótul neveljék. A magyarság rovására esik az is, hogy az autonóm, főleg kulturális költségekhez a2. állam olyan összegekkel járuljon, amily arányban áll a magyar területre megállapított hasonló költségeknél. Hiszen számos ily kiadás fordíttatott ugyan magyar területen levő, pl. a fővárosban levő, de az egész országra kiható intézményre, így pl. egyetemre, főiskolára, állami színházakra, gyermekmenhelyekre, klinikákra, stb., ez a körülmény meghamisítja az arányt. A központban ezek az intézmények nemcsak magyar kulturális vagy népjóléti célt szolgálnak, hanem nemzetiségit is. A tervezet megengedi, hogy az autonómia céljára közterhek is kirovassanak. Minthogy az autonómia igen széles körű, az ilyen közterhek kiróvási jogával együtt nem közel az állami souverainitáshoz ilyen messzemenő jog még Horvátországnak sem koncedáltatott. Mindenesetre gondoskodni kellene, hogy e közterhek mikénti felhasználására az állam befolyással lehessen. Az autonóm kormányzóságok mellé állami közeg fog ugyan kineveztetni, akinek a terv szerint ugyan közvetlen intézkedési joga lesz, de neki autonóm szervek nem lesznek alárendelve. Ebben kettős hiba rejlik: először is ily módon egyáltalán nem lesz lehetősége, hogy intézkedjék, másrészről, hogy hatalom hiánya dacára az autonóm szervek kötelesek lesznek is intézkedéseit elfogadni, a közvetlen intézkedési jogánál fogva ez a rendelkezés megint csak a központi államhatalom és a tekintély gyengítésére vezet. Az autonóm területekre nemzetiségi tisztviselőket fognak kinevezni. Ennek folytán magyar tisztviselők tízezrei lesznek kenyértől megfoszthatok, akiknek sorsa súlyos gondja vagy elviselhetetlen terhe lesz a magyar területnek. A rendelkezésre álló igen rövid időnél fogva csak felületesen volt módjában a tervezettel foglalkozni, ha ez a tervezet elfogadtatik, ez az egész ezeréves magyar állam alapjának oly gyökeres megváltoztatását vonja maga után, ami a magyar nemzet sorsára századokra menőleg ki fog hatni. Ezért a maga részéről a ránk háramló óriási felelősségnél fogva szükségesnek látná, hogy annak minden részlete a leggondosabban tárgyaltassék meg, a legkiválóbb alkotmányjogászok bevonásával. Ha azonban a békekonferencia tárgyalásaira való tekintettel azonnali állásfoglalásra van szükség, tárcája szempontjából csak azt kénytelen kikötni, hogy a szóbanforgó autonómia az államháztartás és pénzügyi igazgatás egységét sértetlenül tartsa fent, úgy mint azt az állam souverain pénzügyi jogai megkívánják.