Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: Területi integritás és területi autonómia. A magyar kormány 1920. évi felvidéki szlovák autonómia-terve 555
AZ 1920. ÉVI FELVIDÉKI SZLOVÁK AUTONÓMIA-TERV 583 A „Magyarság" című lap „a csehek által papírrongynak tekintett pittsburgi egyezmény 10. évfordulóján" sietett emlékezetbe idézni, hogy ezzel szemben „milyen autonómiát akart adni a magyar kormány a tótoknak 1920-ban"8 4 , ám amit publikált, az valójában — mint már utaltunk rá — nem a kormány által elfogadott autonómia szövege volt, hanem a Jehlicskáékkal folytatott egyezkedési tárgyalásokon létrejött előzetes megállapodásé. Lényeges „frontáttörést" az jelentett, hogy az autonómia-gondolatot az integrális revízió szellemében űjra lanszírozó Bethlen-kormány 1929-ben már nem bánta, sőt lehetővé tette, hogy a korábbi és újabb nemzetiségi politikai magatartásáért szüntelen vádaskodásoknak kitett Bleyer85 a maga igazolására teljes terjedelmében felolvashassa a parlamentben az őáltala 1920-ban a minisztertanács elé terjesztett és ott elfogadott autonómia-tervezet alapelveit (a „Megokolás" nélkül), valamint a kormánynak a szlovák autonómiára vonatkozóan elfogadott, ugyancsak őáltala előterjesztett ünnepélyes nyilatkozatát, - hangsúlyozva az őt ért vádakkal szemben, hogy mindez nem az ő egyéni akciója volt, hanem a kormány kezdeményezésére és jóváhagyásával történt. Ezt a képviselőházi naplóban közzétett anyagot8 6 vették át a nemzeti kisebbség* kérdésekkel foglalkozó folyóiratok8 7 , kizárólag ebből meríthette ismereteit a korabeli történetírás is8 8 , - rendre átvéve azt a Bleyer által elkövetett hibát, hogy a szóban forgó dokumentumok parlamenti felolvasását bevezető szavaiban a szlovák autonómiát elfogadó minisztertanács időpontjaként tévedésből 1920 január 7-ét említett 9-e helyett. A minisztertanácsi jegyzőkönyv által rögzített hiteles szöveget nem ismerve, senkinek nem tünt fel továbbá, hogy a Bleyer által felolvasott és a képviselőházi naplóban közzétett autonómia-tervezet II/2 részéből hiányzik az autonóm egyházügy részletezése. A történetírás csak a legutóbbi évtizedekben, a levéltári megalapozottságú nemzetiségpolitika-történeti kutatások megindulásával és fokozatos kiszélesedésével gyarapodott lényegesebb új ismeretekkel a magyar kormány 1920. évi szlovák autonómia-tervezetének keletkezés-körülményeire vonatkozóan8 9 , s tudta azt elhelyezni az első világháború utáni béketárgyalások, illetve a trianoni béke alá-84 Magyarság, 1928 július 11. 85 Tilkovszky Lóránt: A Bleyer-portré problematikus vonásai. Történelmi Szemle, 1993. 3^ sz. 259-277. 1. 86 KN. 1927/XXI. k. 249-251. 1. - Az 1929 május 29-i ülés jegyzőkönyve. 87 Magyar Kisebbség (Lúgos), 8. évf. 13. sz. (1929 július 1.) 502-508. 1.: „A tót autonómia tervezetének alapelvei." [De közölte a Bleyer által szintén felolvasott egykori kormánynyilatkozatot is a szlovák autonómia ügyében!. - A Nation und Staat (Wien) 1929 júliusi számában közölte a „Megokolás" fordítását is („Der Motivenbericht"), amelyet Bleyer a magyar parlamentben nem olvasott ugyan fel, de eljuttatott e folyóirathoz, melynél tagja volt a szerkesztőbizottságnak. (A fordítás általános alany alkalmazásával tette közzé Bleyer „Megokolás"-ának azon megjegyzéseit, amelyeket valójában egyes szám első személyben tett.) Ezzel szemben a kormánynyilatkozatot e bécsi folyóirat nem közölte. 88 Fedor Houdek: Vznik hranic Slovenska. Bratislava, 1931. 221-224. С. A. Macartney: Hungary and her successors. Oxford, 1937. 445-446. 1. 89 Juraj Kramer: Iredenta a Separatismus v slovenskej politike 1919-1938. Bratislava, 1957. -Boros Ferenc: Magyar-csehszlovák kapcsolatok 1918-1921-ben. Bp. 1970. - Bellér Béla: Az ellenforradalom nemzetiségi politikájának kialakulása. Bp. 1975.
