Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: Területi integritás és területi autonómia. A magyar kormány 1920. évi felvidéki szlovák autonómia-terve 555
580 TILKOVSZKY LÓRÁNT rülmények súlyos kényszere — (Magyarország érdekeinek kétségbeesett védelme a békekonferencia előtt) — váltotta ki. 5. Nem abban volt a hiba, hogy ígéret történt autonómiára, hanem abban, hogy a szlovák vonatkozásban kidolgozott, de más nemzetiségek felé is modellnek szánt tervezet túlságosan messzemenően részletezte, konkretizálta az autonómia szerveit, hatáskörét, stb., s ezzel előre megköti a kormány kezét a tekintetben, hogy mit és hogyan valósítson meg, jóllehet az idővel remélhetőleg kedvezőbbre változó körülményekhez kellene mindenkor alkalmazkodnia. 6. Nagyon helyesen történt, hogy a kifelé propagált autonómia-tervet az ország közvéleménye elől a lehető legnagyobb mértékben titokban tartották, mert súlyos belpolitikai következményekkel járhatott volna. 7. A területvédelem kudarcát jelentő Trianon után az immár terület-visszaszerzésért folytatandó harc továbbra is meg fogja kívánni az autonómiával való csábítás fenntartását, de ugyanakkor az autonómia-kérdés nyilvános belső pertraktálásának ezentúl is feltétlenül kívánatos mellőzését, illetve megakadályozását is. 8. Az elszakított nem-magyar népeket visszatérésük esetére autonómiával kecsegtetve, alapelv legyen ezentúl, hogy nem szabad semmiféle konkrét ígéretet tenni az autonómia milyenségére, mélységére, tartalmára vonatkozóan, hanem ez a viszszatérésük előmozdításában elvárható és betöltendő saját szerepük, az akkori nemzetközi konstelláció és hazai körülmények, a közhangulat mérlegelésének lehet csak tárgya, melyek során lehetséges, hogy szükségtelennek is tűnhet autonómia adása. Ezek a konklúziók Gálocsyt nem elégítették ki. О mindenáron Bleyer megbuktatására s minisztériumának felszámolására tört.73 Már a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságának július 15-i harmadik vitaülése után, 17-én felkereste az éppen a gödöllői kastélyban tartózkodó Horthy kormányzót, hogy Gömbös Gyulának, a Magyar Országos Véderő Egyesület elnökének, valamint az Etelközi Szövetség egyik vezetőjének, Sréter István tábornoknak egyetértő véleményére is hivatkozva, rávegye: Teleki Pálnak a Simonyi-Semadam kormány helyébe kinevezendő kormányából Bleyert feltétlenül hagyják ki.7 4 Miután ezt nem sikerült elérnie, és olyan nagy demonstrációk sem értek egyelőre sikert, mint Pest-megye 1920 augusztus 10-i rendkívüli közgyűlése, ahol különösen hevesen támadták a nemzetiségi minisztériumot, haladéktalan megszüntetését követelve, s erre valamennyi vármegyét is felszólítva75 , Gálocsy tovább foglalkoztatta a Liga saját nemzetvédelmi nyomozószervét újabb terhelő „bizonyítékok" felhajtására, s a Liga nemzetiségi bizottságában lefolyt vita gyorsírásból áttett teljes anyagát, ilyen természetű mellékletekkel együtt, október 16-án megküldte Teleki miniszterelnöknek.76 Az anyagban megtalálható volt a szlovák autonómia tárgyában elfogadott kormánydeklaráció Bleyer által fogalmazott eredeti szövege is, amelyben — (a 73 Gálocsy Árpád „Harc az egységes nemzeti Magyarországért" című, Budapesten 1930 január 25-én kelt sokszorosított röpirata visszatekint ezzel kapcsolatos szerepére. E röpirat egyetlen eddig ismert példányát a csehszlovák külügyminisztérium levéltárában találtuk meg, Pallier budapesti csehszlovák követ egyik jelentéséhez mellékelten. (AFMZ, II. 255. 56571/1930.) 74 Szinai Miklós-Szűcs László: Horthy Miklós titkos iratai. Bp. 1962. 31. 1.: Kozma Miklós naplójának 1920 július 17-i bejegyzése. 75 Bellér Béla: Az ellenforradalom nemzetiségi politikájának kialakulása. Bp. 1975. 138-139. 1. 76 MOL, K26. 1920 - XXXVIII - 13.
