Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Boulet; Francois: A vesztes államok delegációi és a francia közvélemény a Párizs környéki békeszerződések tükrében (1919-1920) 503
546 FRANÇOIS BOULET Hasonlóan a neuilly-i szerződéshez, a helyi sajtó Trianon esetében is majdnem teljesen néma marad, főleg ha arra gondolunk, milyen jelentős reakciókat váltottak ki a versaillesi és saint-germaini békeszerződések. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: vajon a helyi közvélemény — különösen a versaillesi — nem elégelte-e meg ezeket a szerződéseket? Hiszen már 1920-tól érezhető, hogy senkit sem elégítenek ki, Közép-Európa kis népeit pedig a legkevésbé. Egyik újság szerint az „egyik legkeményebb feltételeket tartalmazó szerződés" aláírásáról van szó,15 6 ahol a magyar delegátusok méltóságteljes magatartása nem marad észrevétlenül. A magyarellenes országos napilapokban épphogy csak megemlítik a békeszerződést. A Le Temps az utolsó oldalon, kommentár nélkül közli az eseményt. Egy másik újság, a L'Illustration leközli Magyarország új térképét, hozzátéve, hogy a trianoni szerződésnek köszönhetően véget ér az alig 10 milliós magyarság uralma 20 milliót (sic!) számláló más nemzetiségek fölött. A francia közvélemény megosztott: azokban a körökben, ahol a magyarokat Németország hű szövetségeseként tekintik, — amolyan déli poroszoknak, — heves, gyűlölködő magyarellenesség alakul ki; mások viszont — és főleg ez jellemző a helyi és általános közvéleményre — leereszkedő semlegességgel viszonyulnak a magyar kérdéshez.157 Tegyük hozzá azt a jól érezhető francia tendenciát, ami a republikanizmus és haladás nevében bírálja a habsburghű magyar nemesek reakciós beállítottságát. Ez az arisztokrata-ellenesség a francia közvélemény egyik jellemvonása. Nyomai már a békekonferencia kezdetén felfedezhetők, de valójában a németekkel folytatott tárgyalások során válik nyilvánvalóvá. A trianoni szerződés a jelenkori magyar történelemben állandóan napirenden marad, különösen a két világháború között és a II. világháborút követően. Horthy kormányzó 1954-es emlékirataiban ennek a szerződésnek a revízióját tartja egy negyed század politikája egyetlen igazságos és ugyanakkor tragikus céljának.158 Napjainkban, is mind Magyarországon, mind a határain kívül élő magyar kisebbségek emlékezetében elevenen él a trianoni problematika.15 9 Azok a magyarok akiknek sikerül eljutniuk Párizsba, gyakorta felkeresik Nagy-Trianont, elmélkedve e nép igazságtalannak tartott 20. századi sorsáról.16 0 156 BM Versailles, Le semeur de Versailles..., op. cit., 1920. június 4.; L'Echo de Versailles et de Seine-et-Oise, 1920. június 11. 157 L'Illustration, 1920. június 20., 373. L'Echo de Versailles.., 1920. június 11., „A trianoni szerződés". Hunyadi István, „L'image de la Hongrie en Europe occidentale à l'issue de la Première Guerre mondiale" (Magyarország képe Nyugat-Európában az első világháborút követően), in Les conséquences des traités de paix..., Strasbourgi konferencia, 181-182. 158 Miklós Horthy, Mémoires de l'Amiral Horthy, Régent de Hongrie (Horthy admirális emlékiratai), Párizs, Hachette, 1954, francia nyelvű előszó. 159 François et Hajnalka Boulet, „A romániai magyar kisebbség 1989 óta", Magyar Intézet szervezte konferencia „Magyarország imázsa Franciaországban" (III), 1998. május 15. Párizs, kiadatlan anyag. 160 Mme Marche, múzeumi teremőr becslése szerint 3%-ra tehető a magyar, illetve osztrák turisták aránya, akiket a „Cotelle terem" mint a szerződés aláírásának színhelye érdekel. Sok magyar csoport, főként iskolások, tévesztik össze Kis Trianon ebédlőjét ezzel a teremmel. Mme Marche szerint ez a tévedés a magyar iskolai tankönyvekben keresendő. Hozzátesszük, hogy a magyar turisták gyakran kérik a „Cotelle terem" fényképét.
