Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Boulet; Francois: A vesztes államok delegációi és a francia közvélemény a Párizs környéki békeszerződések tükrében (1919-1920) 503
544 FRANÇOIS BOULET Paradox módon, azzal egyidőben, hogy a magyarok ellenjavaslatait visszautasítják, a delegátusok ismét reménykedni kezdenek, de ezúttal a francia politikában. Március-július hónapokban politikai-gazdasági alkudozások indulnak meg a két kormány között. Magyar részről dr. Halmos vezeti a tárgyalásokat, francia részről pedig Paleologue és a Creusot-Schneider cég igazgatója.147 Apponyi gróf magatartása érezhető átalakuláson megy keresztül. A magyar delegáció vezetője az idők során fokozatosan veszít francia-ellenes radikalizmusából. Április 5-én a következőket nyilatkozza a budapesti francia főbiztosnak: „Mindazok ellenére amit nekem, németbarát képviselőnek kellett eltűrnöm Párizsban, egy halvány reménysugárral térek vissza. Hosszas elmélkedés után arra az eredményre jutottam, hogy érdekeink most azt kívánják, hogy — mindennek ellenére — Franciaország felé forduljunk, ahol, és ez kezd meggyőződésemmé válni, számunkra kedvező fordulat állt be. Ugyanakkor véleményemet továbbra is fenntartom a minket szétszabdaló igazságtalanságot illetően." Megtévesztés akar-e lenni ez a kijelentés, egy amúgy is zsákutcába jutott helyzetben? Úgy gondoljuk, hogy nem. Valóban „konkrét változtatásokat" vár még „extrém" módon is, főleg a csehek által megszállt területekkel kapcsolatban, amit „új Elzász-Lotharingia"-ként emlegetnek. Apponyi tehát most „körüludvarolja" a franciákat és az angolokat.14 8 Az ellenjavaslatokat egész egyszerűen visszautasítják, a szerződést pedig alig módosított változatában nyújtják át a magyar delegációnak 1920. május 6-án. Ezzel egyidőben egy kísérőlevél átadására is sor kerül, mely hangvételében sokkal mérsékeltebb és a Le Temps szerint „reménykeltő távlatokat nyit és a megbékélések előkészítője". Persze nem kell eltúlozni a levél pozitív jelentését. Egyetlen területi módosítás sem szerepel a tervek között, csupán néhány részlet helyreigazítása kerülhet szóba a határmegállapító bizottság javaslatára, alávetve azt a Népszövetségi Tanács határozatának. Magyarország tíz nap haladékot kap a szerződés elfogadása, illetve elutasítása eldöntésére, eközben Csehszlovákia és Románia csapatösszevonásokat hajt végre a magyar határnál.149 Az „elfogadhatatlan- és megvalósíthatatlan"-nak ítélt szerződés miatt május 18-án Apponyi és a delegáció összes tagja benyújtja lemondását. De Apponyi gróf, a magyar delegáció vezetője úgy gondolja, hogy ennek a gesztusnak valójában a közvélemény kielégítését kell szolgálnia; mindazonáltal csatlakozik a szerződés aláírásához. Még mindig a francia politika-orientációváltozásában reménykedik, különösen a kísérőlevél kézhezvétele után, amelyet még lemondása előtt kap meg.15 0 vol.-139, fol. 28, Francia nagykövet, London, Párizs, 1920. március 30.; fol. 31-32, Millerand levele a francia nagykövetekhez, 1920. március 31. 147 Jacques Bariety, „Az 1920-as francia-magyar „revizionista egyezmény". „Egy mítosz története", in Les conséquences des traités de paix..., op. cit., p. 80. 148 AMAE, A Paix, vol. 58, fol. 67-71, Fouchet levele Millerand-nak, Budapest, 1920. április 5.; vol. 139, fol. 80-85, még egy levél, Budapest, 1920. április 15., fol. 89-90, távirat, Budapest, április 17. 149 Documents diplomatiques français sur l'histoire du Bassin des Carpathes..., op. cit., 520-523, Lettre d'envoi átadása Apponyinak, Párizs, 1920. május 6. Egy sokkal keményebb hangvételű lettre d'envoi tervezet készítése április 4-én, lásd Documents diplomatiques français, 1920.... op. cit., 445, összehasonlítandó a végleges lettre d'envoi-val, op. cit., 610-613, Le Temps, 1920. május 7. 150 AMAE, A Paix, vol. 139, fol. 128, Fouchet távirata, Budapest, 1920. május 21.
