Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Boulet; Francois: A vesztes államok delegációi és a francia közvélemény a Párizs környéki békeszerződések tükrében (1919-1920) 503
A VESZTES ÁLLAMOK ÉS A PÁRIZS KÖRNYÉKI BÉKÉK 539 később, 1925. április 16-án pokolgép robban a szófiai ortodox katedrálisban. A kormány minden tagja odavész. Két nappal ezt megelőzően sikertelen merényletet követnek el III. Borisz ellen.126 Bulgária számtalanszor tiltakozik a neuilly-i békeszerződés ellen. Az 1920-as években, minden november 27-én propaganda — akció indul Bulgáriában a „béke" — szerződés revíziójáért. Ez az évforduló tehát „a tiltakozás vagy a gyász napja" lesz, és az ország „megcsonkításának szégyenteljes emlékét idézi fel". De ügy tűnik, a francia közvélemény túl messzire van ahhoz, hogy ezeket a jajkiáltásokat meghallja.12 7 A II. világháború óta a szerződés fájó emléke halványodni látszik; ugyanakkor Bulgária történetének gyászos dátuma marad. IV. A trianoni szerződés (1920. június 4.) A magyar delegáció Apponyi Albert gróf vezetése alatt Az 1919 májusában ismertté vált békefeltételek jóval igazságtalanabbnak és megalázóbbnak tűnnek a többi vesztes országokéhoz képest. Az „ezeréves" történelmi múlttal rendelkező Magyarország elveszti területének kétharmadát, s lakosainak egyharmada kerül az anyaországon kívülre, azokba az újonnan alakult, illetve megnagyobbodott államokba, amelyek nyílt ellenségnek tekintik a magyar nemzetet. A párizsi út tehát rendkívül nehéznek ígérkezik a magyar delegáció számára. Mint azt már az előzőekben elmondottuk, a magyal- delegációnak eredetileg az osztrákokkal együtt kellett volna érkeznie Saint-Germain-en-Laye-be. A szövetséges és társult hatalmak legfelső tanácsa 1919. május l-jén határozatot hoz a magyar delegáció hivatalos meghívásáról, és az érkezés időpontját május 15-re tűzi ki. De a Magyarországon március 21-én hatalomra jutott szocialista forradalom — a Kun Béla vezetésével létrejött Tanácsköztársaság — 133 napig tart. A nagyhatalmak ezért várakozó álláspontra helyezkednek, és elhalasztják a meghívó átadását.12 8 Amikor a proletárdiktatúra már megdőlt, a magyar delegáció 1919. december l-jén — tehát hat hónappal később — ismét meghívást kap Párizsba. De már rögtön az elején számos nehézség vetődik fel, elsősorban azokat a magyarokat illetően, akik az anyaország határain kívülre kerülnek. A magyar kormány elnöke azzal a kéréssel fordul a békekonferencia elnökéhez, Georges Clemenceau-hoz, hogy járjon közben három Erdélyben rekedt személy — egy magyar és két német — szabadon engedéséért, hogy azok részt vehessenek a delegációban. A legfelső tanács elnöke elutasító válaszát azzal indokolja, hogy az nem tartozik hatáskörébe.129 126 Maurice Bauraont, La faillite de..., 112-114. 127 Archives de Vincennes, Shat, 7N2746, Lovassági őrnagy, katonai attasé levele a hadügyminiszternek, Szófia, 1928. július 11. és 1930. december 4. „A bolgár egyetemisták nemzeti egyesületének" röpirata. 128 AMAE, A Paix, vol. 28, fol. 158., Clemenceau levele Hallier tábornoknak, 1919. május 1.; Allizé távirata, Bécs, 1919. május. 129 AMAE, A Paix, vol. 28, Huszár elnök levele George Clemenceau-nak, Budapest, 1919. december 4.
