Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Boulet; Francois: A vesztes államok delegációi és a francia közvélemény a Párizs környéki békeszerződések tükrében (1919-1920) 503
A VESZTES ÁLLAMOK ÉS A PÁRIZS KÖRNYÉKI BÉKÉK 535 Ezt megelőzően, július 25-én, késő este 23 óra körül az egyik rendőrfelügyelő bolgár delegátusokkal találkozik véletlenül a párizsi Gare du Nord pályaudvaron. Az Egyesült Államokból, Anglián és Belgiumon keresztül érkező washingtoni bolgár követ és felesége az attasé társaságában a vasúti peronon várják egy hivatalos személy érkezését. A követ tiltakozásának ad hangot a szervezetlenség miatt, és újra tiltakozik, amikor a csomagokat szállító két taxisofőr 25-25 frank ráadást kér az éjszakai fuvarért...113 Egy héttel a delegáció megérkezése előtt Enghien-les-Bains lett kijelölve szállásként, de helyhiány miatt végül a Bois de Boulogne-nyal szemben található, 1912-ben épült „Château de Madrid" luxushotelben kapnak helyet.114 A küldöttek egyetlen célja, hogy a bolgár ügyekkel megbízott komisszió előtt meghallgatásra találjanak. Különösen a területi pontozatokat ítélik túlzottnak -az összterületek 10%-ának elvesztését. A szövetségesek Dél-Dobrudzsát Romániának, Sztrumica, Caribrod, Timok és Boszilevgrad járásait Jugoszláviának, az égei Thrakiát pedig Görögországnak ítélik oda. A bolgár ügynek minősített „macedón kérdés", amit a menekültek csak tovább szítanak, teljesen megmérgezi az ország politikáját. De a többi vesztes állam delegációjához hasonlóan a közvetlen tárgyalásokra vonatkozó kérés Bulgária esetében is elutasításra talál. Ezért nem marad más hátra, mint a német és osztrák delegáció által már használt és kissé unottá vált „kommunizmus rémének" kijátszása. 1919. szeptember 19-én, a Quai d'Orsay Óratermében kerül sor Bulgária békefeltételeinek átadására. Miután a delegátusokat bevezetik a terembe, Clemenceau gúnyos kérdést intéz Dutasta követhez: „Most Bulgária királyság, császárság vagy köztársaság?" Maga a ceremónia jóval diszkrétebb keretek között zajlik, mint Versailles-ban, illetve Saint-Germain-ben. Mivel a szövetséges képviselők nem tartják túl fontosnak a bolgár ügyet, csak nagyon kevesen jelennek meg. Théodoroff hosszú, franciául elmondott beszédben kel a bolgár nép védelmére, és minden felelősséget I. Ferdinánd királyra hárít, aki 1918. október 3-án lemondott a trónról fia, III. Borisz javára. De védőbeszéde láthatólag nincs nagy hatással a békekonferencia elnökére, akinek a L'Illustration szerint „szkeptikus" marad a tekintete.115 A többi vesztes állam delegációjához képest a bolgárok Párizsban nem rendelkeznek egy őket támogató lobbyval. Figyelemre méltó az is, hogy nem sikerül beférkőzniük a befolyásos párizsi sajtó berkeibe, valószínűleg túl szűkre szabott anyagi kereteik miatt: „A bolgárok néhány kísérlete, hogy szimpátiát ébresszenek maguk iránt, teljes kudarcba fulladt. Elügyetlenkedték a dolgot; valószínűleg túl kevésnek bizonyult az általuk felajánlott összeg."11 6 A tárgyalások négy hónapja alatt egy új politikai személyiség kelt figyelmet a bolgár delegációban. Sztambolijszki. Volt vidéki tanító, egy mezőgazdasági újság, 113 ADY, 4M2/113, Gaffory inspektor jelentése, Különleges misszió Versaillesban, Versailles, 1919. július 26. 114 AMAE, A Paix, vol. 28, Dutasta távirata Henry-nak Szófiába, Párizs, 1919. július 17. 115 BM St-Germain, L'Illustration, n°3995, 1919. szeptember 27, „A szerződés átadása a bolgároknak", egy fényképpel és egy térképpel illusztrálva. George Castellan, Histoire des Balkans XrVe-XXe siècle (A Balkán története a XIV századtól a XX. századig), Párizs, Fayard, 1991., 426. lie an, F/7 12 951/1, F6129, Levelezés, Párizs, 1919. október 2.
