Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Boulet; Francois: A vesztes államok delegációi és a francia közvélemény a Párizs környéki békeszerződések tükrében (1919-1920) 503
A VESZTES ÁLLAMOK ÉS A PÁRIZS KÖRNYÉKI BÉKÉK 525 területi kérdéseket; három Csehországból érkező német küldött részvétele tiltakozást vált ki az ausztriai csehek és szlovákok körében, s cserében követelik a delegációba való bevételüket, de hiába. Egy másik ehhez hasonló nehézség a technikai tanácsadó Schumacher, Tirol képviselőjének túlságosan olasz-ellenesnek ítélt magatartása a háború idején. Az olasz sajtóban eltávolítását követelik, szintén eredménytelenül.72 Hat újságíró kíséri a delegációt, köztük a szocialista Otto Pohl és Moritz Szeps, Clemenceau barátja és szövetségese,73 továbbá tizenegy titkár, öt tagú kiszolgálószemélyzet, valamint Lammasch professzor felesége és lánya. A delegátusok, 53 férfi és 6 nő, kibérelt magánvillákban rendezkednek be: Thiers utca „Pavillon François I" villájában — itt étkeznek a delegátusok — a „Villa de Mar"-ban az Arcad utca 3-5. szám alatt, Théodor és Joseph Reinach tulajdonában a Medici utca 5-7. szám alatt, itt kap helyet Karl Renner;74 ezen kívül öt más villában vagy házban a Thiers és Medici utcákban. Az épületek bérlete havi 37 500 frank, ezen kívül napi 30 frankba kerül az étkezés, ehhez járul a mosás, a bútorok kopási díja és a takarítás. A saint-germaini tartózkodás óriási költséget jelent az osztrák delegációnak, és ez egyáltalán nincs arányban „Német-Ausztria" katasztrofális gazdasági helyzetével.7 5 Érthető tehát, hogy az osztrák delegáció elnökének első levele 1919. május 24-én, melyet George Clemenceau-hoz címez, a hosszú várakozásról panaszkodik, miközben az antant még csak meg sem indítja a tárgyalásokat. Elmondható, hogy a saint-germaini delegáció egy csőd szélén álló országot képvisel. Párizsi követségük helyiségei, amelyek a háború előtt az Osztrák-Magyar Monarchia méreteihez voltak szabva, most az új köztársaság szerény szükségleteihez képest túl nagynak bizonyulnak.7 6 Mindent egybevéve a Saint Germain-i tartózkodás mégis jónak nevezhető. A delegációt figyelő különböző katonai missziók, főleg az angolok és olaszok, tiszteletet és mondhatni kedves magatartást tanúsítanak az osztrák küldöttekkel szemben. Az olasz katonai misszió például többször meglátogatja őket. Az osztrákoknak azt is sikerül elérni, bár technikai okok miatt elég nehezen, hogy köz-72 AMAE, A Paix, vol. 27, Allizé távirata Pichonnak, Bécs, 1919. május 17. és 22. 73 Jean-Baptiste Duroselle, Clemenceau, Párizs, Fayard, 1988, 199-202., Dankovics László, Pataki Gábor Zsolt, „Clemenceau et la Hongrie. Analyse d'une inimité présumée" (Clemenceau és Magyarország. Egy előítéletes gyűlölet analízise), in (dir. Béatrice Gilin, Yves Lacosta) Géohistoire de l'Europe médiane, Párizs, La Découverte, Hérodot, 1998., 165-166. 74 „Egy összekötőtisztnek alkalma volt megnézni Renner kancellárt a dolgozószobájában. A kancellár íróasztala a tágas és világos helyiség közepén. Közel az asztalhoz egy szék, látogatók számára. A szobában köröskörül könyvekkel rakott polcok, kétség kívül Reinach úr tulajdona." ADY, 4M2/113, Bourgeois misszió, BR n°28, 1919. július 3. 75 AMAE, A Paix, vol. 27., Allizé távirata, Bécs, 1919. május 9. ADY, 4M2/113, Bourgeois misszió, Franciaország követének, a konferencia főtitkárának levele Seine-et-Oise prefektusához, 1919. május 7., Saint-germain-i összekötő csoport, Bourgeois misszió, n°6/l, Saint-Germain, 1919. május 20., „A békekonferencián résztvevő osztrák delegátusok számára a francia kormány által engedélyezett használati díjak, szállás- és étkezésárak, Saint Germain hoteljeiben és villáiban"; Bérleti szerződéstervek, 1919. június 6. és 14.; „Sajtókivonatok", Arbeiter Zeitung, 1919. május 25., „Renner tárgyalásokat követel". Amae, A Paix, vol. 27., Az osztrák delegáció elnökének levele George Clemenceauhoz, Saint-Germain, 1919. május 24. 76 AMAE, A Paix, vol. 27, Bourgeois misszió, BR n°46, Saint-Germain-en-Laye, 1919. szeptember 6.
