Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Boulet; Francois: A vesztes államok delegációi és a francia közvélemény a Párizs környéki békeszerződések tükrében (1919-1920) 503
A VESZTES ÁLLAMOK ÉS A PÁRIZS KÖRNYÉKI BÉKÉK 515 tük meg a nagy francia nemzet idegengyűlöletét. A delegáció nagy részének Weimarba való utazása vérontásba torkolló tüntetést idézett elő. A tömeg, anélkül, hogy ismerte volna a távozás valódi indítékát, a Noisy-le-Roi-ba vezető úton kővel dobálta meg az elhaladó kocsisort, négy személy sérülését okozva, köztük a bajor Kylander ezredesét és Melchior doktorét. S amikor nekünk magunknak is, akár akartuk, akár nem, el kellett hagynunk a Réservoirs szállót — ahol dr. Simons, bizalmi tanácsos néhány felvilágosítással szolgált a „módosított" békefeltételekkel kapcsolatban — valósággal elszabadult a pokol. A tömeg ránkvetette magát, átkokat szórt felénk, ordított, fütyült, üvöltött és egymás között versenyezve a legválogatottabb trágárságokkal és szidalmakkal illetett bennünket. A legmesszebb menőkig hiányzott belőle a vendégszeretet tisztessége, amihez így vagy úgy, de jogunk van. Mi mindnyájan, akik ma este megtettük ezt a szállodától-szállodáig vezető utat, örökre emlékezetünkbe véssük a franciák gáláns viselkedését. Milyen kár, hogy Wilson úr nem volt tanúja ezeknek a jeleneteknek, amelyek egyébként tökéletes összhangban vannak az ellenjavaslatainkra adott mai válasszal."34 A versaillesiak és a németek közötti kapcsolat nem minősíthető túl jónak. A közvélemény a kastélyparkban és a városban rendezett alapos nagytakarítást hasznosnak ítéli, azonban a németeknek tulajdonított anyagi előnyöket, azt tehát, hogy az „ellenség" a város legszebb hoteljében kapjon szállást, felháborodottan veszi tudomásul. Az egyik újságíró azzal a nem minden iróniát nélkülöző gondolattal áll elő, hogy „a barbárok küldötteinek sokkal jobban megfelelt volna szállásként a város egy kissé átalakított, régi kaszárnyája". A három hotel körzetében megtriplázott villany-közvilágítás, a nemzetközi telefonvonalak bevezetése, a főbb delegátusok autókirándulásai, a hotelszobák, az étkezések és a németek, illetve turisták által kedvelt luxus-cikkek árainak túlzott növekedése sérti, irritálja a vers aillesiakat.3 5 Ráadásul április 28-tól a hatóságok lezárják a kastélypark egy részét: a Réservoirs hoteltől kezdve a Neptun vízmedencén keresztül egészen a Trianon kertig. Ezt a kastély összterületének felét jelentő részt kizárólag csak a német delegátusok használhatják. A helyi sajtó ironikusan jegyzi meg: „Oda kellett volna adni a boche-oknak az egész parkot, a versaillesiakat pedig a Hoche és Jean-Houdon terek használatára korlátozni." Ez az intézkedés a lakosok körében heves tiltakozást vált ki. Hiszen a villamosok ezentúl csak a Reine kapuig közlekedhetnek. Versailles kereskedelmi kamarája szóvá teszi a park látogatottságának jelentős csökkenését. Hamarosan a városi tanács is panaszt emel, a prefektura teljeskörű támogatásával. 34 AM Versailles, H4, 989, „Újságcikkek a versaillesi béke aláírására és az azt megelőző incidensekre vonatkozóan"; D3, 988, „Előkészületek a béke aláírására. Békekongresszus. Különféle incidensek." ADY, 4M38, „Jelentés az ez év június 16-án lezajlott incidensekről, a német delegátusok Versaillesból való távozásakor". Fogalmazvány, Versailles, 1919. június 19., 8. A prefektusnak szóló különféle levelek. Archives communales, Versailles, 11982, „Helyi rendőrség", „1919. június 16-án történt incidensek. A polgármester levele a prefektushoz, 1919. június 18. AMAE, A-Paix 26, 200, Félix Baumann levele, 1919. június 16., Versailles. 35 Archives communales, Versailles, 11982, „Helyi rendőrség". A polgármester kezdetben azt javasolja, hogy Rocquencourt és Chesnay két magánkastélyába szállásolják el a német delegátusokat. Közlekedési nehézségek miatt a javaslatot elvetik. B. M., Le Semeur, 1919. május 4., „A németek Versaillesban".
