Századok – 2000

KRÓNIKA - Bartha Antal (1927-1999) (Sárkány Mihály) 499

KRÓNIKA 501 hangzatos módszertani jelszavakban. Tisztában van a korlátokkal, amelyekbe a különböző tudományok eredményeit ötvöző őstörténész ütközik, aki nem mindig van abban a helyzetben, hogy megítélje más szakismeretek megalapozottságát, s ezért az óvatosság a mentsvára. Az adatok gyarapodása és a megismert teóriák kihívást jelentenek korábbi álláspontokat illetően, s Bartha Antal nem habozott felülvizsgálni saját vélekedését sem, ha meggyőző érvek szóltak egy jobb megoldás mellett, (mint például a matrilineáris leszármazás gondolatának elvetése esetén). Tisztelte az elmélyült tudást, a valós teljesítményt, bármilyen elméleti alapállásból született is meg. így szólhatott megbecsüléssel olyan eltérő társadalmi helyzetű és beállítottságú tudósok elképzeléseiről egymás mellett, mint gróf Zichy István, a finn radikális demokrata Tallgren és Molnár Erik. Művei így illeszkedhettek be a magyar tudomány őstörténeti vizsgálódásainak a múlt század második felében kijelölt fő sodrába, kiszélesítve és elmélyítve annak medrét, s levágva néhány holt ágat. Bartha Antal életéből nem hiányzott az elismerés, de a címeket és rangokat, legyen szó egyetemi tanárságról az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a finnországi Oulu egyetemének dísszalagjával való kitüntetésről, a tudományos és egyéb társasági tagságokról, mind-mind a helyükön értékelte. Szigorű rendet tartott maga körül és magában, elméjében és kapcsolataiban. Figyelmes és megértő volt, de nem megalkuvó. Feladatot pedig mindig talált. Soha, egyetlen korábban vizsgált témájának követésével nem hagyott fel, s ha másként nem, tanítványaival közölte űj észleleteit. Ha éppen nem írt, szerkesztett. Emellett nagy vállalkozásba fogott az 1990-es években. Az észak-eurázsiai kis népek, elsősorban a finnugorok mai sorsának feltárásába. Ezt is a tőle megszokott körültekintéssel végezte. Figyelme éppúgy kiterjedt a kisebbségek nemzetközi jogi helyzetének megismerésére, az oroszországi finnugor népek vezető értelmiségének továbbképzésére, amelynek az 1994-től Szombathelyen, Pusztay Jánossal együtt minden évben megszervezett nyári egyetem adott keretet, mint a helyi információk gyűjtésére. A munkát már nem tudta befejezni. A sokat utazó Bartha Antal szemében a világ legszebb látványát a Bajkál tó nyújtotta, arra vágyott, hogy minden évben eljusson oda. December 13-án azonban már Léthé vize várta. Kedves Barátom, nyugodj békében! Sárkány Mihály