Századok – 2000
TÖRTÉNETI IRODALOM - Napló Buda avagy Offen erős városának híres ostromáról (Ism.: Tulok Péter) 464
464 TÖRTÉNETI IRODALOM 464 űj adattal gazdagodhat, amelyek közül talán a legérdekesebb az a "lábas pohárocska, mellyön az gyermök neve, Istóké rajta vagyon" (32. 1.). A mutató hibái a mechanikus elkészítési módból fakadnak. Az egyszerű, egytagú kifejezésekkel (pl. becsű, cinterem, vincellér, zsibvásáros asszony stb.) nincs gond. A problémák az összetett kereső szókkal vannak. Ha valaki például a gyulafehérvári házak árára kíváncsi, elvileg nem kell visszakeresnie a ház szó alatti összes, mintegy 75 helyet, mert a készítők a ház ára kifejezést is felvették a mutatóba. De sajnos csak mechanikusan, ott, ahol pont így szerepelt a szövegben. (18. 1. Ráadásul itt csak a ház ára kifejezés olvasható, a tényleges ár nem. Viszont számos esetben van még szó a ház áráról, összegszerűen is megfogalmazva (19. 1.: 150, ill. 225 Ft, 20. 1.: 60 Ft. stb.), ezek azonban nincsenek jelölve a mutatóban. A gyulafehérvári jegyzőkönyvek első kötetének megjelenése hatalmas előrelépést jelent mind Gyulafehérvár mind az erdélyi várostörténet kutatásában. Emellett a forrást, ahogy az ismertetésből kiderülhetett, más kérdéskörök és tudományágak iránt érdeklődők is nagy mértékben hasznosíthatják. Reméljük, hogy a jegyzőkönyvek további részei is napvilágot látnak, és hogy a következő kötet megjelentetésére már nem kell másfél évtizedet várnunk. Horn Ildikó NAPLÓ BUDA AVAGY OFFEN ERŐS VÁROSÁNAK HÍRES OSTROMÁRÓL A kötetet összeállította a szöveget gondozta és a jegyzeteket írta Czigány István és Hankó Ágnes. A bevezetőt írta Czigány István. Fordította Balogh Tamás és Hankó Ágnes Balassi Kiadó. Budapest. 1998. 160 o. Régi Magyar Könyvtár 7. Közel 315 évvel ezelőtt kimagasló jelentőségű esemény következett be nemcsak a török elleni immár három éve folyó háború menetében, hanem az egész magyar nemzet történetében is. A magyar királyság egykori központja, Buda felszabadult a 150 éves török uralom alól. A sors iróniája, hogy a történelmi esemény csaknem ugyanarra a napra esett, mint 1541-ben az, amikor Szulejmán szultán augusztus 29-én elfoglalta a várat, és ezzel az ország három részre szakadt. Buda visszafoglalásáról és ennek előzményeiről sok könyv jelent meg, különösen a háromszáz éves évforduló alkalmából. Sok tekintetben mégis újdonságot jelentő és rendkívül fontos, Magyarországon eddig ismeretlen forrást tartalmazó kiadvány a Napló Buda, avagy Offen erős városának híres ostromáról" című holland napló amelyet Hankó Ágnes fordításában Czigány István előszavával a Balassi Kiadó jelentetett meg. Az először megjelenő napló egy névtelen önkéntes által lejegyzett munka, melyet Aart Dires Oossaan könyvárus, könyvkiadó még az ostrom évében jelentetett meg Amszterdamban. A könyv német fordítása ugyan eddig még nem került elő, de a bevezető tanulmány írója rábukkant egy olyan, 1686. évi német nyelvű naplóra, amelynek szövege 50-60%-ban megegyezik a holland nyelvű változattal. Az illusztrációk és azok magyarázatai szintén azonosak a két munkában. Valószínűsíthető, hogy a közvetlenül Buda bevétele után megjelent művek nagy része néhány alapforrásból táplálkozik, melyekből azután önálló munkákat készítettek. Bár a naplóíró személyét eddig nem sikerült azonosítani, az általa lejegyzett események kétségtelenül elsődleges forrásnak minősülnek, számos ponton kiegészítik az ostromról szerzett ismereteket. Az eredeti kézirat ma Amsterdamban található, és magyar fordítása most elsőként látott napvilágot. Aligha vonható kétségbe, hogy Buda 1541. évi elfoglalása nagyjelentőségű katonai és politikai esemény volt a magyarországi török uralom kialakulása, és annak tartós fennmaradása szempontjából is. Arról azonban megoszlanak a kutatói vélemények, milyen felelősség terheli a Habsburguralkodókat, és milyen a magyar rendeket a másfél évszázados török uralomért, illetve, volt-e egyáltalán reális lehetőség a török berendezkedés magyar önerőből történő felszámolására. Buda stratégiai fontossága miatt török kézre kerülése után már egy évvel kísérlet történt visszafoglalására. A birodalmi segéderők késedelmes gyülekezése miatt azonban az ostromló sereg csak szeptember végére érkezett a kijelölt területre, azonban akkor sem Budát, hanem Pestet vették ostrom alá. Amikor Brandenburgi Joachim, a birodalmi hadak vezére értesült az Ahmed ruméliai beglerbég által vezetett felmentő sereg közeledéséről, félbeszakította Pest ostromát, és tábort bontva azonnal elvonult.
