Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373
410 MOLNÁR ANTAL amely csak ingóságok birtoklására és ideiglenes tartózkodásra vonatkozik, ez alapján tehát nem lehetnek a kápolna tulajdonosai.17 3 A raguzai ágens ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a belgrádi kolónia fennmaradása a köztársaságnak és a Szentszéknek közös érdeke, márpedig a bosnyákok akciójával éppen ez került veszélybe, hiszen a kápolna megszerzésével a raguzai kolónia megszűntetése a céljuk. Ennek egyetlen módon lehet gátat vetni: ha meg tudják őrizni a kápolna tulajdonjogát, ellenkező esetben elvesztik kiváltságaikat, és a török alattvalók jogállására süllyednek le. Az Oszmán Birodalomban ugyanis a kolónia jogállása a tagok jogi helyzetétől függ, ezért nem lehet közös a raguzaiak kolóniája a bosnyákokéval a bosnyákok neve alatt, míg a raguzai kolónia visszafogadja a kivált bosnyákokat, ha azok hajlandóak visszatérni. Emiatt ragaszkodnak a kápolna kizárólagos tulajdonjogához, és elzárkóznak minden közös jogi aktustól (közös prokurátorok, adománygyűjtés, felszerelések őrzése), hiszen csak így tudják templomukat megvédeni és fennmaradását biztosítani. A kápolna használata természetesen minden belgrádi katolikus számára biztosított. A bosnyák ferenceseket pedig csak abban az esetben hajlandóak tovább alkalmazni, ha felhagynak a patvarkodással.17 4 Mindkét fél érvelésében sok részigazság volt, jogilag természetesen a raguzaiaknak, lelkipásztori szempontból viszont a bosnyákoknak volt alapvetően igazuk. Az is magától értetődik, hogy a belgrádi kereskedelmi központ felügyeletének szimbólumaként kezelt kápolnára mind az emancipálódó bosnyák, mind pedig a megrendült pozícióikhoz foggal-körömmel ragaszkodó raguzai kereskedők is igényt tartottak. Benessa beadványából kiderült, hogy a bosnyákok a szétválásig a raguzai kolónia számos kiváltságát élvezték. Ezek közül az egyik legjelentősebb a vámmentességben való részesülés volt. A vám-vita miatt azonban a raguzai szenátus szigorúan megtiltotta, hogy kereskedői a jövőben idegen árút raguzaiként vámoljanak el, megkárosítva és tovább hergelve ezzel a török vámszerveket.17 5 Ez a lépés nyilván még inkább ösztönözte a bosnyákokat az önálló kolónia megalapítására. 173 APF SC Dalmazia Miscellanea vol. 3. fol. 33r-34v. „Dall'istesso privilegio, che Ii Ragusei hanno dal Gran Turco, si manifesta che loro non hanno ne meno haver possono ius detto. Perché nel detto privilegio il Gran Turco Ii dice che in paese suo non possino havere beni stabili, ma solo mobili e mercantili, et starsene in paese suo un tempo prefisso, come anche fanno e poi se ne vanno via. Et essendo detto ius una cosa stabile, dunque essi non lo hanno ne haver lo possono, ma lo ha il Pontefice Romano." Uo. fol. 34r. 174 apf SC Dalmazia Miscellanea vol. 3. fol. 28r. 39r-40v. „La ragione, perché non vogliono i mercanti ragugei la compagnie d'altre nationi suditte al Turco, è perché verebbono a soggiacere a tutti i pesi, alii quali soggiacciono i suditti del Turco, essendo lege nell'Imperio Ottomano, che le colonne e le adunanze siano tenute per gl'oblighi de particolari, che entrano in detta colonna, in maniera taie che se i Ragugei facessero communanza con Ii Bosnesi sotto titolo di Bosnesi suditti del Gran Signore, sarebbono sottoposti a tutti i pesi, alli quali sono sottoposti i Bosnesi, come suditti, due al présente sono liberi et essenti. Che se i Bosnesi vogliono far communanza con Ragugei sotto nome di Ragugei, conforme é stato sin hoggi, i Ragugei non ricusano di riceverli et abracciarli, et i Bosnesi hanno tanto maggior torto a non accettar questo partito utile per loro, perché con tal dichiaratione si sotrarebbono dalla tiranide ottomana, essendo che fra Ii patti che sono tra il Gran Signore e la Repubblica di Ragugia vi è questo capitollo, che ogni suditto del Gran Signore possa dichiararsi ragugeo e dichiarandosi tale goder tutti i privilegii e tutte l'essentioni délia natione ragugea, e che soggiaccia alle legi et alli giudicati di quella repubblica, et immediatamente venga liberarsi da tutte l'impositioni turchesche." Ingoli megjegyzése az ágens ezen érvével kapcsolatban: „Non est probatum. Deinde hoc procedit, quantum ad communionem temporalium, non quoad communionem spiritualium." Uo. fol. 39rv.
