Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373

378 MOLNÁR ANTAL az első telepeik a katonai táborok mellett, Eszéken és Újlakon jöttek létre.1

6

1536-ban megjelentek a török kézre került Pozsegán is, ahová azonban nem Szerbiából és Szendrőről, hanem a Szarajevóból és Zvornikból érkeztek, pozsegai telepük tehát a boszniai kereskedőhálózat meghosszabbítása lett.1

7 Az áttörés 1541-ben, Buda török kézre kerülésével következett be. A magyar királyság fővárosának elfoglalása és a magyarországi török hódoltság területének kiszélesedése hatalmas lehetőségeket jelentett a raguzai kereskedelem számára. A raguzai üzletemberek az 1540-es években gyakorlatilag elfoglalták a magyarországi piacot: 1542-ben Budán, 1544-ben Pesten, 1545-ben pedig már Pécsett is megjelentek - ez utóbbi telepüket a pozsegai kereskedők alapították.1

8

Szendrő csakhamar háttérbe szorult a jelentős török katonai székhellyé váló Belgrád mögött. Belgrád 1521-től a magyarországi hadműveletek kiindulópontja, a török seregek egyik legnagyobb támaszpontja lett a Balkánon, hatalmas raktárakkal és mintegy 100000 fős lakossággal. A város a szendrői szandzsák központja volt, majd 1541 után a budai vilajethez csatolták, a pasát a városban helytartója, a kajmakám képviselte. A hatalmas felvevő piacot jelentő településen az Oszmán Birodalom legnagyobb raguzai kereskedő kolóniája jött létre, amely kiindulópontul szolgált a magyarországi kereskedelem számára. Jelentősége mindenekelőtt abban állt, hogy Raguza mellett a balkáni kereskedelem második számű pénzközpontja lett. A magyarországi kereskedők a 16. század közepétől fogva immár sokszor nem raguzai hitelezőktől, hanem belgrádi nagykereskedőktől vettek fel pénz- és áruhitelt, amellyel a Száván túl kereskedtek. 1542 után új kereskedő-generáció települt meg a városban, patríciusok és plebejusok vegyesen, akik 1546/47-re kialakították a város vezető szerepét a magyarországi kereskedelemben. Számos faktoruk működött a hódoltságban, többen át is települtek (ideiglenesen vagy állandó jelleggel) Budára és Pestre.1

9 1552-ben, Temesvár elfoglalásával újabb területek nyíltak meg a raguzaiak előtt. Az első Temesváron működő kereskedőről 1554-ből van adatunk. A nagyobb arányú megtelepedés és üzleti tevékenység az 1560-as években kezdődött, és Temesvár Buda mellett a belgrádi kolónia másik magyarországi alközpontjává fejlődött. A belgrádi üzletemberek általában egyszerre több budai, pécsi és temesvári kereskedővel is kapcsolatban álltak, a négy város által közrefogott hódolt országrész a számtalan hitelügylet és kereskedőtársaság révén egyetlen közös piaccá 16

Bogum.il Hrabak: Dubrovacki privrednici u Smederevu u doba Osraanlija. Anali Historijskog instituta u Dubrovniku 17 (1979) 186-191. Uő.: Dubrovcani u Ugarskoj i. m. 66-67. Uő.: Dubrovacki trgovci u Beogradu pod Turcima 1521-1551 godine. Godisnjak grada Beograda 13 (1966) 29-33. Uő.: Dubrovacki trgovci u osmanlijskom delu Panonije do 1570. godine. Zbornik Matice Srpske za istoriju 30 (1984) 8-12. 17

Bogumil Hrabak: Slavonska Pozega u sklopu dubrovacke trgovine. Zbornik Matice Srpske za istoriju 41 (1990) 43-44. 18

B. Hrabak: Dubrovacki trgovci u osmanlijskom delu Panonije i. m. 13-15. 19

B. Hrabak: Dubrovacki trgovci u Beogradu i. m. 33-41. A török kori Belgrád történetének és a raguzaiak belgrádi tevékenységének viszonylag bőséges irodalma van: Dusán Popovic: Beograd kroz vekove. Beograd, 1964. 61-113. Radovan Samardzic: Dubrovcani u Beogradu. Godisnjak Muzeia grada Beograda 2 (1955) 47-94. Uő.: Belgrad, centre économique de la Turquie du Nord au XVIe siècle. In: Studia Balcanica Ш. La ville Balcanique XVe-XIXe

siècles. Sofia, 1970. 33-44. Vasa Cubrilovic (ur.): Istorija Beograda I. Beograd, 1974. 425-462 (a fejezetet Radovan Samardzic írta).