Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: Vita a helytartóságról. (Néhány szempont I. Ferdinánd és a magyar politikai elit kapcsolatának vizsgálatához) 341

I. FERDINÁND ÉS A MAGYAR POLITIKAI ELIT KAPCSOLATÁHOZ 351 Ilyen szempontból is érthető tehát, hogy a prágai kínos helyzetben is a már kettejük között bejáratott kommunikációs formához folyamodott, s noha az udvarban is vele volt egy írnoka, maga fogott tollat.20

A királlyal való levelezés mégsem lehetett bizalmas érintkezési forma. Thurzó ugyanis valamennyi levelét latinul írta a latinul nem olvasó2

1

Ferdinándhoz, holott ha a németet használta volna — amint például Mária királyné esetében tette2

2

—, az uralkodó, aki eddigre megtanult németül,2

3

nem szorult volna titkár segítségére. Egyébként csak a német lehetett a király és magyar tanácsosa „magánbeszélgetéséének is a nyelve.2

4

Mindez azt jelzi, hogy Thurzó levelei magától értetődően, mindkét fél számára a legtermészetesebb módon, csak közvetett csatornákon és formában jutottak a király elé: jobb esetben Ferdinánd egy titkár tolmácsolásában végighallgatta az országbíró sorait,2

5

de az általánosabb gyakorlat szerint csak a kancellária rövid levélkivonatai szolgáltatták a szóbeli referátumok alapját.2

6

Ez a sokszereplős, hivatalos érintkezési forma pedig semmiképpen sem válhatott a két fél közötti bizalom kialakulásának eszközévé. Uralkodó és magyar tanácsosa közti bizalmas kapcsolat kialakulásának bizonyára az eltérő politikai és udvari hagyományokból eredő feszültség és meg nem értés is gátja volt. Legalábbis erre utal az a körülmény, hogy noha végre Prágában lett volna alkalom a szemtől-szembeni megbeszélésekre, Ferdinánd mégsem személyesen, hanem közvetítők beiktatásával tárgyalt magyar tanácsosaival. Az uralkodó távolságtartását talán a fiatalkorában magába szívott spanyol és németalföldi politikai és udvari kultúra írta elő számára,2

7

ennek kötöttségei ignoscat Mtas Vra currenti calamo, nam scripsi citissime et littera satis mala est" (Thurzó Ferdinándhoz, 1529. november 11. Uo. fasc. 13. Konv. A. 1529. XI. fol. 94, Thurzó levelei, No. 50); „Scripsi enim haec et paucis et raptim, ex tremula manu debilis ab aegritudine" (Thurzó Ferdinándhoz, 1534. január 4. Uo. fasc. 24. Konv. A. 1534. I-II. fol. 7). 20

A Prágában Thurzóék érkeztéről is tudósító Johannes Fruticenus (Id. a 13. jegyzetet) írta novemberben, hogy „cum scriba domini Turzonis amplius in Curia non sit, qui ex mandato domini sui quicquid rerum in Hungaria novarum significaret" - ami alapján valószínűnek tűnik, hogy a titkár (Szerémi Sebestyén vagy Nádasdi János) együtt érkezett Thurzóval az udvarba júniusban (de nem ment haza urával). (HHStA St. Abt., Rom, Varia, 1396-1550. fol. 252). 21

,,Addo copiam recessus esse Latinam, opinionis vero cesareae lingua Gallica scriptam, quod caesar ideo elegit fieri, ut tam Sua Mtas intelligeret, quod non aeque fuisset, si Latine scripta fuisset, qua etiam ut a Vra Mte sola legatur neque ullo interprete opus habeat". Bernhard Cles Ferdinándhoz, 1536 március 21-23. A. Cornaro: i. m. No. XIX. 22

Thurzó Máriához, 1528. augusztus 1., 10. s. к. HHStA UA AA fasc. 9. Konv. A. 1528. VIII-IX. fol. 1-2, 15-16. 23 Herwig Wolfram: Einleitung. In Korrespondenz 3. XXI/10. 24

Thurzó a Ferdinánd által beszélt egyéb nyelveken, spanyolul és franciául nemigen tudhatott. 25

Valószínűleg erre azon levelek esetében került sor, amelyek címzése a király megnevezése mellett az „Ad manus proprias" kitételt is tartalmazta (ld. pl. HHStA UA AA fasc. 18. Konv. E. 1531. X. fol. 28-29). 26

Thurzó (és mások) leveleinek listaszerű kivonatai nyilvánvalóan a hivatali ügymenet termékei (ld. pl. Uo. fasc. 24. Konv. A. 1534.1—III. fol. 77-78); Thurzó leveleit (és bizonyos magyar ügyeket általában véve) nemcsak a magyar titkár (ekkor Ujlaky Ferenc), de az alsó-ausztriai titkár (Andreas Adler) is gyakran referálta az uralkodónak a Titkos Tanács ülésein. (Ld. Adler jegyzékeit Johannes Maius latin titkárhoz az expediálandó válaszokról, Uo. fasc. 19. Konv. C. 1531. s. d. fol. 38, 50, 54 stb.). 27 Berthold Sutter: Einleitung. Reprint von Franz Bernhard von Bucholtz, Geschichte der Regierung Ferdinands des Ersten. Graz, 1971, 13-31. (Ferdinands Jugend in Spanien [1503-1518] und sein Aufenthalt in Burgund).