Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: Vita a helytartóságról. (Néhány szempont I. Ferdinánd és a magyar politikai elit kapcsolatának vizsgálatához) 341

I. FERDINÁND ÉS A MAGYAR POLITIKAI ELIT KAPCSOLATÁHOZ 343 mivel messze nem minden, gyakran épp a legfontosabb nem írásban, hanem szóban történt."9

Hogy ez esetben miért ért minket e szerencse, vagyis Thurzó miért bízta levélre azt, amit szóban is elmondhatott volna, hamarosan kiderül. Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy e páratlan lehetőséget kihasználja: Thurzó levelét és Ferdinánd válaszát — amit az uralkodó már az országbíró gyors távozása után írt — elemezve, a bennük jelentkező ellentmondások nyomán elindulva a szóbeli, vagyis titkos vita szálait igyekszik kibogozni. De lássuk először magukat a forrásokat. II. Thurzó és I. Ferdinánd levélváltása Thurzó I. Ferdinánd királyhoz, s. k., s.d. [Prága, 1531. június utolsó napjai]:1

0 Legszentebb király, legkegyelmesebb uram. Még mielőtt tegnap magánbeszélgetés céljából felkerestem volna Felségedet, már akkor értesültem és előre megéreztem, hogy Felséged az egri püspök közbenjárására megváltoztatta azt a döntését, hogy Magyarország élére olyan helytartót állít, akinek a jelenléte és tekintélye nélkül aligha lehet a közügyek végrehajtását elvárni. Erről ekképpen értesülvén akartam tehát Felségeddel a tisztesség okán korábban erről az ügyről beszélni, hogy előadjam azokat a nehézségeket, amelyek miatt jeleztem, hogy nehezen tudnék a helytartó ilyen hivatalában működni. Amikor Felséged úgy döntött, hogy azonnal tárgyal velem ez ügyben, megértettem, hogy elfogadja mentségeimet azzal a hivatkozással, miszerint úgy tájékoztatták, hogy a rendek sérelmesnek tekintenék, ha valakit az ő megkérdezésük nélkül tennének helytartóvá, mivel erről őket is meg kell kérdezni. Az, aki Felségedet erről az ügyről ilyen módon tájékoztatta, eltért a valóságtól, és saját előmenetelét kereste. Bizonyos ugyanis az, hogy a nádor az ország törvénye és szokása szerint mindig helytartó, akinek a halálával, vagy az országtól való távollétében a király az urak rendjéből, de nem a prelátusokéból, azt állít helytartónak, akit akar. Sőt, semmilyen király nem nélkülözheti, soha nem is nélkülözte ezt a helytartót sok és hathatós okból, amelyeket most nem érdemes felsorolni, és majd a jövő megmutat. 9Johann Gustav Droysen: Historik. Vorlesungen über Enzypkopädie und Methodologie der Geschichte. Hrsg: Rudolf Müller. München und Berlin, 1937. 47. 10

HHStA UA AA fasc. 16. Konv. D. 1530. s. d. fol. 10-11. = Erdélyi Gabriella-. Bethlenfalvi Thurzó Elek levelei, 1526-1532. Szakdolgozat. Budapest, 1996. II. rész: Iratok. No. 70. (A további Thurzó Ferdinándhoz írt leveleire levéltári jelzetük és okmánytárbeli sorszámuk alapján = Thurzó levelei); Thurzó és Ferdinánd keltezetlen, ráadásul a levéltári rendezés által egymástól szétválasztott (Id. a 11. jegyzetben Ferdinánd levelének jelzetét) missiliseinek szoros kapcsolata tartalmuk alapján egyértelmű. Thurzó levelének kapcsolatba hozása a prágai értekezlettel a levelek belső összefüggései mellett pedig kronológiailag is indokolható. Ismerjük ugyanis Ferdinánd szóban forgó válaszlevelére a Thurzó által adott viszonválasz keltét, ami 1531. július 14. (Ferdinánd Thurzóhoz 1531. július 25-én írt levele alapján, Uo. fasc. 18. Konv. B. 1531. VII. fol. 40), vagyis az általunk tárgyalt Thurzó-levél a postaidő beszámításával ezek szerint is valamikor június vége felé íródhatott, mielőtt Ferdinánd udvara június 30-án a pestis miatt Budweisba menekült (Die Korrespondenz Ferdinands I. Bd. 3.: Familienkorrespondenz 1531 und 1532. Bearb. Herwig Wolfram, Christiane Thomas Wien, 1973-1984, /Veröffentlichungen der Kommission für neuere Geschichte Österreichs 58./ [= Korrespondenz 3.] No. 503). Thurzó és Szalaházy pedig a tárgyalások befejeztével távozott Prágából (július l-jén Thurzóék Deutsch-Brodban vannak útban hazafelé, HHStA UA AA fasc. 18. Konv. B. 1531. VII. fol. 11. Thurzó levelei, No 71.).