Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Kéri Henrik: A hidasi (bonyhádi) uradalom tulajdonosai 1660 és 1740 között. A birtok betelepülése a törökök kiűzése után 323
336 KÉRI HENRIK Az osztozkodásra 1729. szeptember 26-án, Bonyhádon, a Tolna megyei alispán, Daróczy Ferenc jelenlétében került sor.6 4 Somogyi Mária 1728 táján hunyhatott el, így mindketten mint kiskorú gyermekeik törvényes gyámja jártak el. Schilson Mihály gyermekei Károly Antal, Ágost Keresztély és Marianna Terézia, Kun pedig saját lányain (Klára, Terézia, Ágnes, Rozália) kívül felesége elő házasságából származó gyermekének, Rizács Júliannának érdekeit is képviselte. Az osztálylevél bevezetőjében megállapítják, hogy a költséges pereskedés helyett a békés, jó szomszédi viszonyon alapuló megállapodást választották. A Kersnerics Jánosra eső részt Schilson tulajdonának tekintik, mivel azt 4300 forintért megvásárolta. Nem kerül szóba a Kersnerics Mihály által fizetett összeg a fegyverjog megváltásért, sem Somogyi Mária adóssága Kersnerics Jánosnál. Ha erről nem is esik szó, valójában beszámíthatták (volna), hogy a működő gazdaságot Kun teremtette meg. Bonyhádot mint az uradalom központját, ahol mindkét félnek háza, szokott lakhelye (solita residentia) van, két egyenlő részre osztják. A nyugati rész a német telepesek között épült kocsmával, a hússzékkel és az ahhoz kelet felöl csatlakozó két elhagyott telekkel Schilsont illeti meg az ide tartozó szántók, rétek és egyéb hasznot hozó objektumok használatával. A keleti rész a magyar kocsmával, a sörfőzdével és minden egyéb, ami ebben az utcában jövedelmet hoz, Kuné. Szerdahely közös marad, s az eddigi szokásnak megfelelően mindegyik jobbágy továbbra is saját földesurának szolgál és adóz. Majos, Cikó, a puszták közül Börzsöny, Csöcske és Széplak, illetve a Baranya területén fekvő Osztör (Eszter) és Ofalu Schilsoné, Hidas és Mórágy, valamint a puszták közül Kürtös, Sziács, Mőcsény, a részben Tolnában, részben Baranyában fekvő Szent Mária és a baranyai Újfalu Kun, helyesebben Somogyi Mária örökösei birtokába jut. A következő napon, szeptember 30-án Schilson és Kun még egy kiegészítő megállapodást köt.6 5 Kun Schilsonnak Hidason száz fontnyi6 6 szőlőterületet enged át teljes joggal, örökre, eladhatóan. Ellentételképpen Kun megkapja hasonló feltételekkel a bonyhádi templomtól északra elterülő szérűt. Ezzel formailag lezárult a hajdani hidasi uradalom felosztása két bonyhádi uradalomra. Jelzésszerűen még a következőket mondjuk el: Kun Ferenc 1730-ban meghal, a kiskorú árvák gyámja átmenetileg Somogyi Ádám, majd Kajdacsy Zsigmond, végül Pinczés Imre. Később azonban teljhatalmú megbízottként ismét Kajdacsy Zsigmond, illetve Kun Klára megbízásából férje, Kliegl Ignác jut szóhoz. 1733-tól kezdve az immár nagykorú Schilson-gyermekekre száll az intézkedés joga az osztozkodásban nekik jutott birtokrészben. Károly teljhatalmat ad birtokügyben testvérének, Ágostnak. Az apa, Schilson János Mihály a birtokrész felére ugyan igényt tarthatna, hiszen azt Kersnerics Jánostól megvette, de el nem adhatná, mert az ősiség alapján ez is a Kéthelyi-Kersnerics-utódokat illeti. Ilyen 64 60. sz. 65 69. sz. 66 A font (libra) mint a szőlőterület mértékegysége német-osztrák területen volt ismert. Bogdány István (Magyarországi hossz- és foldmértékek 1601-1874, Budapest 1990, 634 1.) néhány nyugati határszéli adatot ismertet. Hidasra az elnevezést nyilván a Sopron megyei Schilson hozta. Bogdány szerint Sopronban egy librával 64 négyszögölet jelöltek, a 100 libra tehát négy katasztrális hold szőlő.
