Századok – 2000

TÖRTÉNETI IRODALOM - Kéza; Simonis: Gesta Hungarorum. Simon of Kéza: The Deeds of the Hungarians (Ism.: Szovák Kornél) 253

TÖRTÉNETI IRODALOM 253 az ellenőrzés sem. A kiadás fáradságos munkáját általában azok vállalják magukra, akik a szakma fortélyait jól ismerik. Irástörténetileg sem nyújt sokat egy ilyen fénykép. A késő-középkori és újkori paleográfia az eredeti iratokkal dolgozik, azaz dolgozna, ha valaki művelné e stúdiumokat Magyar­országon. A rossz állapotú, sérült oklevelek, iratok fényképeinek közlésére végképp nincs szükség. Mindez természetesen nem vonatkozik bizonyos kiemelkedően fontos oklevelekre és palaeográfiai tudományos vagy oktatási céllal készülő fénykép-gyűjteményekre. Egy-egy forráskiadás költségeit jelentősen csökkenteni lehetne a felesleges fényképek elhagyásával. Tringli István Simonis Kéza GESTA HUNGARORUM Simon of Kéza: The Deeds of the Hungarians. Edited and translated by László Veszp­rémy and Frank Schaer. With a study by Jenő Szűcs. (Central European Medieval Texts). CEU PRESS [Budapest 1999]. CIV + 236 o. Új sorozatot indítottak útjára a Közép-Európai Egyetem középkorkutatói, mely azt tűzte ki céljául, hogy a közép-európai népek írott történeti hagyományait mutassa be korszerű formában Nyugat-Európa művelt nagyközönségének és egyetemi hallgatóinak. A kiadói előszó (VTI-VIII. o.) leszögezi, hogy az e régióban élő népek történészei felismerték ugyan, hogy a fordításoknak mily nagy szerepe van országuk történetének megrajzolásában, el is készítették középkori forrásaik anyanyelvi fordításait, annak érdekében azonban már nem sokat tettek, hogy a közép-európai nyelveket nem ismerők számára is hozzáférhetővé tegyék a középkor magyarországi, horvátországi, csehországi és lengyelországi krónikáit. Az utóbbi megjegyzés azonban nem teljesen méltányos, megfeledkezik ugyanis arról a felmérhetetlen jelentőségű szerepről, melyet éppen kettős identitás­tudatukból kifolyólag a háború utáni emigrációk játszottak szülőhazájuk kultúrájának választott hazájukban történő megismertetésében. A Bogyay Tamás és mások által útjukra bocsájtott sorozatok (Ungarns, Serbiens stb. Ge­schichtsschreiber) éppen nem elhanyagolható tényei a közép-európai történelem nyugati népszerű­sítésének, még ha csupán válogatásokat nyújtanak is. Ugyanakkor azonban a hazai tudományosság is kivette részét a munkából, hisz a legfontosabb kora középkori magyarországi elbeszélő forrást, a Képes Krónikát (amely egyébiránt tartalmilag jórészt magába foglalja Kézai munkáját is) több ízben kiadták teljes fordításban németül és angolul, és újabban Anonymus Gestojának is van minden igényt kielégítő német nyelvű fordítása. Úgy hiszem, az induló vállalkozás jelentőségét mindez nem csökkenti, hisz tudományos és népszerűsítő irodalmunk palettája színesedik és gazdagabbá válik az új kiadvány segítségével. Ami azonban valóban lényeges szempont e tekintetben, az az, hogy a szövegek, melyek eddig nehezen voltak hozzáférhetőek, most ismét akadály nélkül kézbe vehetők. A Kiadó ugyanis alapul véve az Oxford Medieval Texts példáját, azt ígéri, hogy minden egyes kötet hozza majd a latin vagy népnyelvű eredetit is, s a korszerű formához természetesen az is hozzá­tartozik, hogy az angol fordításhoz bevezető tanulmányok, bő kommentárok, indexek és tudományos apparátus is csatlakozik, melyek ma már valóban elengedhetetlen kellékei a magára valamit is adó forráskiadványnak. A tervek szerint a latin szöveg megállapításához a közreadók nem végeznek új kéziratvizsgálatokat, hanem a korábbi kritikai kiadások apparátusából válogatják ki a fontosabb olvasatokat, s ezeket közlik az apparátusban. A Kiadó úgy tervezi, hogy évente egy kötetet ad közre, s ily módon egy évtized leforgása alatt napvilágra kerülhetnek a legfontosabb elbeszélő és hagio­grafikus források: IV Károly életrajza, Anonymus Gallus krónikája, Spalatói Tamás történeti mun­kája (mindezek a hátsó borító szerint már előkészületben), Prágai Kozma krónikája, a magyar Névtelen gesztája, Vincentius Kadhibek lengyel története, Szent István, Szent Imre, Szent László és Szent Vencel legendái, a Képes Krónika stb. Az előttünk fekvő kötet valóban ígéretes vállalkozást vezet tehát be, küllemében rendkívül szép könyv, aggodalomra legfeljebb az ára ad okot: valóban hozzájuthatnak-e itthon is mindazok, akiket érdekel, netán munkaeszköz is számukra a jó könyv? Nyilvánvalóan az sem véletlen, hogy éppen Kézait választotta a Kiadó, hogy a sorozatot a köztudatba bevezesse. Alapvetően a magyar krónikaírás történetében is határpont a mű, hisz a hun történet kidolgozása révén kialakította azt a kettős szerkezetet, mely későbbi krónikáinkat is egytől-egyig jellemzi, s szövege jelentős részben, kisebb módosulásokkal bekerült a bővebb szövegű

Next

/
Oldalképek
Tartalom