Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csukovits Enikő: A római Szentlélek-társulat magyar tagjai. (1446-1523) 211
A RÓMAI SZENTLÉLEK-TÁRSULAT MAGYAR TAGJAI 239 gődött magyarországi hívek e kérdésről alkotott véleményét szemléletesen közvetíti egy fennmaradt jegyzőkönyv. 1526 októberében, a mohácsi vereség után néhány hónappal vizsgálatot tartottak a lutheranizmussal vádolt dévai várnagy ügyében. A jegyzőkönyv írója csak félve merte lejegyezni a várnagy szavait: „Hol vannak azok a latrok: Alamizsnás Szent János, Kapisztrán János és a többi magyarországi szentek? Ha szentek, miért nem védelmezik meg most Budát és Magyarországot a töröktől? És hol van a bátai szent vér? Miért engedte az a bálvány, hogy felégessék és elpusztítsák a helyét és Magyarországot, ha valóban szent?"144 A reformáció terjedésével egyre kevesebben szánták rá magukat a zarándokúira, s ők is ki voltak téve a reformátusok gúnyolódásának. 1527-ben Kálnai Imre erdélyi főesperes Oláh Miklós székesfehérvári őrkanonok, királyi titkárhoz írt levelében megemlítette, hogy fogadalma szerint Chçstochowàba kell zarándokolnia, s hamarosan a Szentföldre is el akar menni, „bármennyire kinevetik is érte a lutheránusok".145 Kálnai levele alapján úgy tűnik, a zarándoklatok csökkenésének a reformátusok gúnyolódásától való félelem a magyarázata, ez azonban csak az igazság egyik oldala. A valódi magyarázat véleményem szerint sokkal inkább az lehet, hogy a korábbi zarándokok — vagy potenciális zarándokok —jelentős része vált a reformáció hívévé. Mint az anyakönyv bejegyzései szemléletesen tükrözik, a társulat legszorgalmasabb támogatói az erdélyi szászok voltak, s ugyancsak ők elsők között váltak az országban Luther tanainak követőivé. 1524-től kezdve oklevelek sora tanúsítja, hogy a reformáció Szebenben, Brassóban, és közvetítésükkel az egész Szászfóldön egyre több hívet szerzett. 1524 februárban még csak a szebeni iskola igazgatóját vádolták azzal, hogy gúnyiratokat írt a papok ellen, augusztusban már több egyházi és világi ellen merült fel ugyanez a vád.146 A reformáció szászföldi terjedését azonban már nem lehetett megállítani: 1529-ben a szerzeteseket végleg kiutasították Szebenből,14 7 s végül 1544-ben Honterus János az egész szász nemzet összes templomában és iskolájában végrehajtotta a reformációt.148 A reformáció a felvidéki és nyugat-magyarországi városok mellett épp azokon a területeken terjedt el a leghamarabb, ahonnan a Szentlélek-társulat anyakönyve szerint korábban a legnagyobb volt a zarándoklási kedv: Biharban és környékén, Zemplénben és vidékén, valamint a Dél-Dunántúlon.14 9 A protestáns prédikátorok első generációjának nagy nevei - Szkárosi Horvát András, Sztárai Mihály, Szegedi 144 „Ubi sunt Uli latrones: Sanctus Johannes Elemosinarius ac Johannes Capistranus et ceteri Sancti de Hungaria? Si sancti sunt, quare non defendunt nunc Budám et Hungáriám a turcis? Et ubi est in Batha sanguis sanctus? Quare permisit ille Kabala Werh comburrere et desolare locum suum et Hungáriám, si est sanctus?" Egyht. Emi. I. 287. 146 „Quod Lutherani quamvis irrideant, ego tarnen talia pro vera duco pietate et religione, brevi etiam in Terram Sanctam iturus, ut totus bonus christianus evadam." Egyht. Emi. I. 345. 146 Egyht. Emi. I. 114. 140. Ugyanott további példák is találhatók. 147 Egyht. Emi. I. 436. 148 Bucsay i. m. 37. 149 A reformáció korai feltűnési helyeiről szemléletes képet ad az a térkép, amely a protestáns iskolák és nyomdák elhelyezkedéséről készült: Péter Katalin i. m. 544. Illetve némileg átdolgozott formában: Virágkor és pusztulás. A kezdetektől 1606-ig. História Könyvtár. Atlaszok Magyarország történetéhez. Magyarország története térképeken elbeszélve. I. Összeállította és szerkesztette Glatz Ferenc. Bp. é. n. 63.
