Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Csukovits Enikő: A római Szentlélek-társulat magyar tagjai. (1446-1523) 211

A RÓMAI SZENTLÉLEK-TÁRSULAT MAGYAR TAGJAI 231 személyesen iratkozott a confraternitásba.10 2 A főpapságot a megbízott útján be­lépő Váradi Péter kalocsai érsek, 5 püspök (a már említetteken kívül Geréb László erdélyi püspök10 3 ) és 2 segédpüspök képviselte. A 447 egyházi közül 60 fő tartozott biztosan a középrétegbe: 7 prépost (aradi, vasvári, titeli, gyulafehérvári, eszter­gomi, kalocsai és veszprémi) és összesen 53 kanonok. Közülük 10-10 a pécsi illetve a váradi egyházban, 9 fő a zágrábi, 7 az erdélyi, 6 a kalocsai egyházmegyében rendelkezett stallummal. A veszprémi egyházmegyéből hárman (egyikük Fehér­váron volt olvasókanonok), Győrből és Csanádról 2-2, Vácról és Esztergomból l-l kanonok lépett be. Az esztergomi székeskáptalant érdekes módon csak a Rómában élő Váradi Pál képviselte, az előbb említett esztergomi belépő ugyanis esztergom-zöld­mezei kanonok volt. Az alsópapságba tartozó oltárigazgatók (20), kápolnaigazgatók (2), prebendáriusok (2), kórusbeli papok (2) viszonylag kis számban jelentkeztek a confraternitásba, az alsópapság többségét a gyakran híveikkel együtt útra kelő plébánosok (97) és a presbyterek (203) tették ki, káplán is már csak 6 szerepelt. A plébánosok között ugyan akadtak olyanok is — például az egyetemi fokozattal is rendelkező Pécsi Jakab kolozsvári plébános10 4 — akiknek jövedelme elérte az átlagos kanonoki stallum bevételét, nagyrészük azonban egyszerű falusi pap volt, mint például a Torna megyei Szögliget, vagy a Heves megyei Varsány plébánosa.105 A világi egyház képviselőihez viszonyítva a szerzetesek igencsak kisebbségben maradtak. Számuk valóban elenyésző volt: 1 prior, 1 priorissa, 1 monachus, 5 monialis és 16 fráter szerepel csupán a kötetben. Az apátnő és az öt apáca Pécsről kelt útra.10 6 A szerzetesek közt találunk budaszentlőrinci pálost, toplicai és pécs­váradi bencést, a pesti fráterek — egyikük a teológia borostyánkoszorúsa, a másik hallgatója — valószínűleg domonkosok lehettek.10 7 A származási hely pontosabb feltüntetése nélkül beírt szerzetesek közt a fentebbiek mellett megtalálhatjuk a premontrei és az ágostonos kanonokrend képviselőit, egy zágrábi egyházmegyei belépő pedig a Szentlélek-rend tagjaként iratkozott.10 8 A kolostorok fegyelme — még akkor is, ha a középkorvégi feljegyzések szerint sok gond volt vele10 9 — ugyan nem akadályozta meg, de alaposan megnehezítette a szerzetesek külföldi zarándokútját. 3. A belépők társadalmi helyzetéről sajnos jóval kevesebbet tudunk meg, mint szeretnénk. A jelentkezőkről ugyanis — kevés kivételtől eltekintve — csupán annyi adattal rendelkezünk, amennyit ők maguk fontosnak tartottak belépéskor megemlíteni. A kivételek közé tartozik például a társulatba 1519-ben lépő Wer­bőczy István, akinek életútját e bejegyzés nélkül is meglehetősen jól ismerjük,11 0 102 Például LC 133/4. - egyszerre nyolcan iratkoztak, tisztségeiket összevontan, többes számban olvashatjuk. 103 LC 11/1-2. 104 LC 7/6. 105 LC 20/5. 18/4. 106 LC 61/6. 107 LC 147/7. 15/3. 26/3. 135/5. 108 LC 13/6. 15/4. 104/7. 5/5. 109 Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971. 220-304. 110 LC 138/3. Mindmáig legrészletesebb életrajzát Fraknói Vilmos száz éve írta: Fraknói: Wer­bőczi i. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom