Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Magyarország népei Szent István korában 3
16 KRISTÓ GYULA A fennmaradó 43 földrajzi név értékelését megelőzően azonban egy elvi jelentőségű problémával kell szembenéznem, nevezetesen a köznévi és személynévi eredeztetés megítélésével. E 43-ból egy helynév török köznévi eredete valószínű, bár személynévi származtatása is felmerült, jelentéstani szempont viszont inkább köznévi eredete mellett szól: a Tzitoum helynévben a 'kosár, fonadék, sövény, gyepű' jelentésű ótörök szavak egyike rejtőzhet, amely jelentések inkább illenek településre, mint személyre. A pontosan nem lokalizálható Patadi lehet 'lemegy' jelentésű török közszó származéka, de visszamehet 'tevecsikó' értelmű török főnévből eredt személynévre, s ez utóbbiból önmagában, mindenféle képző, jel vagy rag nélkül vált helynév (ezt nevezzük puszta személynévből alakult helynévnek). Vajon gyökeresen másként kell-e minősíteni helyneveket köznévi és megint másként személynévi eredet esetén? Szerintem valóban sokban más, de nem alapvetően különböző a kétféle helyzet megítélése. Mindezt persze nem praktikus okból állítom, azaz nem azért, mert gyakorta nehéz dönteni a kétféle származtatás között (miként az imént magam sem foglaltam állást a Sandrou név esetében). A köznévi származtatás esetén természetesen egyértelmű az etimológia és a mögötte meghűzódó etnikai tartalom. A személynévi eredet gyanújába vont, általunk tárgyalandó helynevek a névadás korai szakaszából valók, olyan korai időben jegyezték le, amikor a magyarok még alig három emberöltő óta éltek csak a Kárpátmedencében. Ha tehát történetesen személynévből alakult is egyik-másik helynév, a személynév viselője „karnyújtásnyira" (emlékezethatáron belül) élt, s a személy török, illetve szláv neve pontosan annyira etnikumjelölő, mintha egyenesen köznévből, azaz személynévi lépcsőfok közbeiktatása nélkül jött volna létre a földrajzi név. Erre éppen a fenti adattár két helyneve szolgáltat példát. Temirdi falu neve elvileg alakulhatott volna közvetlenül az ótörök temii—temür 'vas' szóból is, de a pannonhalmi apátság javainak 1093-1095 között készült összeírása azt jegyezte le, hogy a monostor 12. sorszámú prédiuma Tumurdi nevét telepestől (colonus) kapta. Mivel Temirdi falu már 1005 táján szerepel, így a névadó telepesnek az ezredforduló táján kellett élnie. A veszprémvölgyi alapítólevél 1109. évi megújítása szerint Podruc faluban élt azon Podruc fia, akiben a Szent István kori Padrougou falu névadóját láthatom.51 Hogy általában miként célszerű megítélni az olyan eseteket, amikor helyneveknél felmerül a puszta személynévi eredet (magyar névadás) gyanúja, a következő példát célszerű szem előtt tartani. Ha Padrag település neve szláv közszóból (podrug 'felebarát') származnék, kétség sem férne annak szláv eredetéhez. Ha viszont a szláv eredetű Podruc nevet viselő személy a névadó, akkor a névadás magyar jellegűnek minősül. Ezt Kniezsa István oly tűlzó formában érvényesítette, hogy teljesen mellőzte is „azokat a helyneveket, amelyek szláv személynevekből magyar helynévadási szabályok szerint alakultak (puszta személynév mint helynév)".5 2 Ha szláv vagy török eredetű nevet viselő személy nevéből alakult puszta helynév a 13-15. század folyamán bukkan fel, ez az eljárás indokolható, hiszen nem lehet tudni, hogy a névadó mikor élt, és a névadás mikor történt. 1000-1010 51 DHA. I. 300., 366. L. Kristó Gyula: Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica 55 (1976) 20-21. 52 Kniezsa István: az 1. jegyzetben i. m. 402.