Századok – 2000

DOKUMENTUMOK - Soós László: Dokumentumok a kétszintű magyar bankrendszer létrehozásáról 1449

A KÉTSZINTŰ MAGYAR BANKRENDSZER 1984-1987 1459 a kamatpolitika, a refinanszírozási politika és a kötelező tartalékok rendszere, előírása tartozik. A kamatpolitika rugalmas alkalmazásával a bank hatást gyakorol a gazdasági életre, a vállalatok és szövetkezetek üzleti döntéseire. A kamatnak döntési alternatívát kell állítania a gazdasági tevékenységet folytatók elé: pénzüket — betét formájában — alacsonyabb kamatjövedelem mellett, kockázatmentesen gyarapítják-e a bankban, vagy nagyobb jövedelem elérése reményében és kockázatot vállalva befektetik. Az eddigi kamatpolitika és kamatrendszer folytatásának megfelelően a Nemzeti Bank — a hitelkamatok egységes mértékét fenntartva — a betéti- és a hitelkamatláb szintje közti különbség központi rögzítésével biztosítja a betéti és hitelkamatlábak automatikus együttmozgását. A központi bank refinanszírozási gyakorlatával kellő biztonsággal szabályozza a vásárlóerő kibocsátását, egyúttal megfelelő rugalmassággal biztosítja a hitelező szervek mozgásszabadságát, ösztönözve a hitelek gyors megtérülésére, a pénz forgási sebességének növelésére. A kötelező jegybanki betétek (tartalékok) meghatározása a megtakarítások és kihelyezések összhangját segíti elő. A hitelbanki funkciók erősítéséhez, a hitelezés üzleti jellegének fokozásához elengedhetetlen szervezeti feltétel a hitelbanki funkciókat ellátó területek mozgásterének növelése. Az üzleti alapon történő hitelezés azt jelenti, hogy a bankok elsősorban saját forrásaikból (betéteikből), saját nyereségérdekeltségüket szem előtt tartva nyújtanak kölcsönöket és viselik döntéseik kockázatát. Mivel ilyen helyzet automatikusan nem alakul ki, a szükséges feltételek csak fokozatosan teremthetők meg. A Magyai- Nemzeti Bankon belül két hiteltagozat jön létre. Egyik tagozatnál történik az ipar, építőipar, a közlekedés, hírközlés, s ezen területek belkereskedelmi vállalatainak finanszírozása, míg a másik tagozatnál a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a hozzájuk kapcsolódó belkereskedelem hitelellátása. Az egyes tagozatokhoz tartozó külkereskedelmi tevékenység kölcsönkapcsolatai a megfelelő tagozatoknál maradnak. A Magyar Nemzeti Bank területi szer-vei — a Megyei Igazgatóságok, a hozzájuk tartozó fiókokkal együtt — továbbra is a bank egységes hálózati szervei lesznek, de tevékenységük — elsősorban azáltal, hogy nagyobb önálló döntési jogkört kapnak — jelentősen bővülni fog. A Magyar Nemzeti Bank hiteltagozatai betéteket gyűjtenek, rövid- és hosszúlejáratú hiteleket folyósíthatnak, meghatározott pénzpiaci műveleteket végezhetnek (saját forrásaik bővítése érdekében, vagy más gazdálkodó szervezet megbízása alapján kötvényeket bocsáthatnak ki, részt vehetnek a kötvények forgalmazásában), s az üzleti jelleg erősítését célozza a vállalkozásokban való részvétel lehetősége. A hiteltagozatok — a hitelpolitikai irányelvek, illetve az ennek alapján kiadott jegybanki szabályok figyelembevételével — önállóan alakítják ki saját üzletpolitikájukat a gazdasági környezet, a piaci viszonyok, valamint likviditási helyzetük folyamatos elemzése és tervezése alapján. A tagozatok működése — hitelezési tevékenységük üzleti jellegének erősödése — változtatást követel meg a velük kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetek