Századok – 2000
DOKUMENTUMOK - Papp István: Angyal Dávid 1942-es naplója 1429
DOKUMENTUMOK Papp István ANGYAL DÁVID 1942-ES NAPLÓJA1 Angyal Dávidnak, a 17. és 19. századi magyar történelem mára kissé elfe: ledett kutatójának életútja jól példázza a magyar zsidóság, különösen az alacsony sorból kiemelkedő értelmiségiek pályafutását a kiegyezéstől a II. világháború kö-I zepéig. Angyal 1857-ben született, így gyermek- és ifjúkora még a befogadás, to-I lerancia időszakára esett, amikor a politikai elit örömmel vette a zsidóság asszimilációját. Hosszú életpályája 1943 decemberében, 86 éves korában zárult le, így ha személyesen nem is élte meg a gettóba zárás, a deportálás borzalmait, de tanúja [ volt rokonai, ismerősei munkaszolgálatra való bevonulásának. Megérezte és nap• lójában többször utalt a magyar zsidóságot fenyegető vészre, s ő maga is többször j átélt személyes megaláztatást. ! Ennek az életútnak a krónikáját Emlékezések címmel 1943-ban megírta Angyal Dávid, s ez a kötet 1971-ben, Londonban napvilágot is látott.2 De a memoár ! utolsó megjegyzése 1938-ból való,3 így különösen értékes ez a napló, mivel erről j az időszakról már nem emlékezett meg. Magáról Angyalról eddig nem született . önálló monográfia, csupán két cikk látott napvilágot: az első még Angyal életében Károlyi Árpád tollából4 , a másik pedig az Emlékezések 1971-es kiadásában jelent meg, ez Péter László összefoglalása.5 Műveinek 1937-ig terjedő bibliográfiáját pedig Kozocsa Sándor állította össze.6 Nekrológját a Századok hasábjain egykori i tanítványa Balanyi György írta meg.7 Ha Angyal Dávid pályafutását röviden jellemezni akarjuk, akkor azt mond-I hatjuk, hogy személyes sorsa kiváló példa a dualizmuskori gyors karrierre, a si[ keres intergenerációs mobilitásra. Édesapja házaló kereskedőként kereste kenyerét. Angyal Dávid gyermekkorát két alföldi városban, Kunszentmártonban és Szentesen töltötte, majd a pesti evangélikus gimnáziumban érettségizett. Tudományos pályáját irodalomtörténészként kezdte, s a filológiai pontosságra való törekvést egész életében megőrizte. Legjelentősebb művei közé tartozik 1889-es Thököly-életrajza és a Millenniumi Magyar Történetbe írt összefoglaló munkája (Magyarország II. Mátyástól III. Ferdinándig). Emellett jelentős Széchenyi-kutató is volt (Gróf 1 A napló kéziratát Polgárné Dávid Katától kaptuk meg, aki családjával együtt 1956-ban hagyta el Magyarországot. Szívességéért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. 2 Angyal Dávid: Emlékezések. Sajtó alá rendezte és szerkesztette: Czigány Lóránt. Szepsi Csombor Kör, London 1971. 171. 3 i. m. 153., 4 Károlyi Árpád: Angyal Dávid, a történetíró In: A gróf Klebelsberg Kunó Történetkutató Intézet Évkönyve Bp., 1937. 1-26. 5 Péter László: Angyal Dávid a történész. In: Emlékezések i.m. 7-29. 6 Kozocsa Sándor: Ángyai Dávid műveinek bibliográfiája In: A gróf Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve Bp., 1937 324-350. 7 Balanyi György: Angyal Dávid. Századok, 1944. 1-3. szám. 155-157.
