Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Szatmári Péter: Az osztrák nemzet és nemzettudat (küldetéstudat) kérdései az 1920-30-as években 1361
AZ OSZTRÁK NEMZETTUDAT HISTORIGRÁFIÁJA 1367 telen, de istentelen is. "1 4 A rendszer „erejét" és másságát önmagában ez is bizonyíthatta a poroszok1 5 által vezetett Németországgal szemben, másrészt utal a hovatartozás és a gyökerek kérdésére, vagyis hogy Ausztria Európa „jobbik", keresztény-katolikus felének része, és nem azonosul a náci rendszerrel.1 6 A hithez való kötődés és ragaszkodás egyben a hamis értékrendekkel, gyakorlatokkal és életmódokkal szembeni védettséget is biztosíthatta. Itt alapvetően a fogyasztói tömegtársadalmak, demokráciák hamis értékválasztásáról van szó: látszatdemokrácia, a dekadencia elburjánzása, a szabadság-egyenlőség-testvériség illúziója, a tekintélytisztelet „halála", a tradíciók súlytalansága, a hagyományos intézményrendszerek, közösségek megkérdőjelezése, a lélektelen lét - mindezek oka és megjelenésük forrása a strukturáltság, a hierarchia és az „egészséges" rend hiánya. A „Nyugat alkonya" elkerülhetetlenné teszi a bejáratott és működő közösségek védelmét, az egyház aktivizálódását. Ausztria ilyen vonatkozásban nem más, mint a „keresztény gondolat állami megtestesülése".1 7 Az egyház szándékolt feladatvállalása lényegileg a hitben látszólag homogén osztrák társadalom megbékítését és az egymás iránti szolidaritás és „alázat" markánsabbá tételét célozta a nagy távlati idea irányában: a hit erejével a nemzet politikai egységének létrehozását. Világpolgárság-egyetemesség mint nemzeti sajátosság? Az univerzalizmus és nemzetekfelettiség eszménye véleményük szerint a küldetés legmeghatározóbb eleme, hiszen az „österreichische Mission" képviselőinek elképzeléseiben a nemzetekfelettiség és egyetemesség „különös házassága" eredményezte a szerves fejlődés hatására a sajátos osztrák nemzettudat kialakulását, azaz a nemzettudat ténylegesen egy nemzetek feletti sokszínű egyetemesség szimbiózisa és példája: Ausztria nem más, mint a Duna-medence, Közép-Európa, Nyugat- és Kelet-Európa népeinek évszázados együttéléséből táplálkozó és megszülető független ország. A benne élők pedig ennek a kultúrának, hagyománynak, egymásrautaltságnak az összességét testesítik meg az osztrák nemzet formájában. Tehát mindig is létezett osztrák nemzet, egy nagyobb politikai egység részeként. A Monarchia felbomlásának tudathasadásos pillanatában a „lenni vagy nem lenni?" kérdésfeltevés után vált önálló, független nemzetté, és nyerte el megkésve 14 Guido Zernatto: Die Wahrheit über Österreich. New York, 1938. 81. 15 A küldetés képviselőinek felfogásában a poroszok és Poroszország egyet jelentett valamifajta diktatórikus, apparátus ízű politikai modellel: „A poroszság egyenes folytatása a nemzetszocializmus, a »történelmi tény« ezzel szemben nem más, minthogy Berlin előtt volt Ausztria, és a »történelem azt tanítja«: a poroszok cserbenhagyták Ausztriát és a keresztény Nyugat-Európát ... Aki rosszul ismeri a »német történelmet«, velünk, osztrákokkal kapcsolatban téves következtetésre juthat... Senki sem veheti magának a bátorságot, hogy lekicsinyelje-lealacsonyítsa a múltunkat." Siegmund Guggenberg: (Hakenkreuzsymbol) In diesem Zeichen! Was der Katholik vom Nationalsozialismus wissen muß. Wien, 1932. 10. 16 Heinrich Bußhoff német történész az „osztrák misszió"-ban a náci Németországgal szembeni passzív rezisztencia életre keltését és az önállóság definícióját látja. Das Dollfuß-Regime in Österreich in geistesgeschichtlichen Perspektive unter besonderer Berücksichtigung der „Schönerer Zukunf und „Reichspost". (Beiträge zur politischen Wissenschaft. Band 6.) 298. 17 Ö. S. A.d.R, N.PA. Sammlungen/Nachlässe, Gruppe 09. V E Karton 38. 11. 3. 1937.
