Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A budapesti osztrák követség politikai jelentései (1937 április-1938 március) 1103
A BUDAPESTI OSZTRÁK KÖVETSÉG POLITIKAI JELENTÉSEI 1105 ez a folyamat elakadt. Da Vinci gróf megjegyezte, Olaszországnak az a kívánsága, hogy Magyarország ne csak Jugoszláviával, hanem Romániával is jobb viszonyba kerüljön, s ezzel mintegy levegőhöz jusson és magának nyugalmat szerezzen. Románia vonatkozásában mindazonáltal még jókora az út egy jobb viszonyhoz. Ami Magyarországnak Csehszlovákiához való viszonyát illeti, Da Vinci gróf megjegyezte, hogy ez áttekinthetetlen, és hogy Kánya úr erről a kérdésről teljesen hallgat. Végül megemlítette, hogy a kisantant mindenesetre mára már rendkívül meggyengült. Nézeteink találkoztak abban, hogy nem jó, ha a magyar sajtó a kisantant e szétesési folyamatáról túl sokat ír, és afölött örvendezik, mert az csak visszatartólag hathat a meglévő szétesési jelenségekre; jobb, ha ezt a folyamatot zavartalanul engedik végbemenni. E beszélgetés után Da Vinci gróf különösen szívélyes formában búcsúzott tőlem" - végződik a jelentés.8 A magyar képviselőháznak a költségvetésről folytatott vitáját — mint mindig — ezúttal is nagy érdeklődéssel figyelte az osztrák követ. A felszólalások közül különös figyelmére méltatta az „alkotmányos ellenzékben" lévő Bethlen István gróf május 11-i, szinte programmatikus beszédét9 , amely Darányi Kálmán miniszterelnök felfogásával megegyezően diktatúra-ellenes volt, és a magyar parlamentarizmus fenntartásának szükségességét hangsúlyozta. Ezzel kapcsolatban Baar május 12-i jelentése megjegyezi: „Tudatában kell lennünk, hogy azok, akik itt a parlamentarizmust, mint a magyar szükségleteknek megfelelőt, nagyra tartják, egyszersmind ugyanazok, akik a leginkább osztrák-barátok". Beszédének külpolitikai fejtegetéseit azonban némely vonatkozásban már túlzottnak tűnő kritikával illette: „Semmitmondók azok a megjegyzések, amelyeket Bethlen gróf a kisebbségi problémáról, és különösen Romániával szemben tett. Bethlen gróf nem csak miniszterelnöksége idején [1921-1931] nem ért el semmiféle eredményt az erdélyi kérdésben, hanem később sem fejtett ki semmiféle konstruktív gondolatot. Az a nagy beszéde, amelyet még a Gömbös-rezsim idejében tartott1 0 aligha értékelhető reális tervnek egy konstruktív munka számára. Mostani beszédében sem tesz semmiféle pozitív indítványt a nemzetiségi kérdés megoldására Romániában". A Csehszlovákiához való viszonyt illetően ebben a jelentésben Baar szembeállít egymással két interjűt, amelyet egyfelől Bethlen, másfelől Eckhardt Tibor adott M.C. Ravage amerikai újságírónak. A Bethlen-interjúban az áll, hogy Csehszlovákia saját magát szigetelte el, amikor Franciaországot követte, és a Szovjetunióval segítségnyújtási egyezményt kötött11 . Az Eckhardt-interjú a Csehszlovákiához 8 83/Pol. 1937. május 1-, Baar 9 Képviselőházi Napló (KN), 1935. évi ciklus, XIII. köt. 61-65 - Lásd még a Bethlen István: Válogatott politikai írások és beszédek című, Romsics Ignác által szerkesztett kötetben (Bp. 2000.) 174-189. 10 Valószínűleg Bethlennek arra a debreceni beszédére utal, amelyet a Csonka-Magyarországon élő erdélyi magyarok és székelyek összejövetelén tartott, s amelyről az akkori budapesti osztrák követ, Leopold Hennet 1934. június 5-i jelentésében (94/Pol.) esett szó- (Bethlen 1933. novemberi angliai előadó-körútján külön előadást szentelt az erdélyi kérdésnek. Szövegét közölte — Bethlen István angliai előadásai. Bp. é.n. 63-91. nyomán — Romsics Ignác. i.m. 289-315. A többi közt ezzel az előadással is foglalkozott Hennet követ 1933. december 7-i jelentésének (116/Pol.) teijedelmes melléklete. 11 Az 1935. május 2-án aláírt francia-szovjet barátsági és segítségnyújtási egyezményt május 16-án szovjet-csehszlovák kölcsönös segítségnyújtási egyezmény aláírása követte.,
