Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Zsoldos Attila: Confinium és marchia. (Az Árpád-kori határvédelem néhány intézményéről) 99
AZ ÁRPÁD-KORI HATÁRVÉDELEM NÉHÁNY INTÉZMÉNYÉRŐL 107 beliek rétegén belül a legnépesebb olyan csoport, amelynek az officiuma ténylegesen az őrzéssel, ti. a határok őrizetével állt kapcsolatban. A 14. század elején a körösi vár börtönének őrzésére rendelt várnépbelieket (custodes carceris castri) ennek megfelelően „tömlöcóvó"-knak nevezték, amit földjük neve — terra Themlechow — bizonyít.50 Az „őr" szónak a várszervezet népeivel való összetartozása mutatkozik meg ugyanakkor abban a jelenségben, hogy az erdőispánságok latinul custodes silvarum névvel illetett51 jellegzetes szolgálónépi csoportját magyarul nem „erdőó'r"-nek, hanem ,,erdőóuó"-nak (erdeuouou) mondták.5 2 Márpedig, ha a „határvidékek őrei" várnépbeliek voltak, akkor szükségképpen ispánjuk is várispán volt, azaz a confiniumok nem lehettek a várispánságoktól független határispánságok. Arról, hogy a határőrök már jóval a 13. század eleje előtt is a várispánságok kötelékébe tartoztak, a 14. századi krónikakompozíció őrzött meg figyelemre méltó tudósítást. A krónikás előadása szerint az 1068. évi besenyő-úz betörés idején „egy bizonyos őr, név szerint Fanciska, aki Újvárból való volt" (quidem de speculatoribus, nomine Fanciska, qui erat de Novo Castro) értesítette a Dobokavárott tartózkodó Salamon királyt, valamint Géza és László hercegeket a zsákmányiakkal együtt visszavonuló nomádok közeledtéről.53 Az ehelyütt említett „Újvár" meghatározása nem egyértelmű:- a kutatók egy része Abaújvárral azonosítja,5 4 felmerült azonban az is, hogy az erdélyi Marosújvárról lenne szó.5 5 Bármelyik értelmezés mellett foglaljunk állást, az bizonyos, hogy az őr illetőségét a tudósítás megfogalmazója egy várra, mégpedig egy várispánsági központra való hivatkozással határozta meg, akár a Szolgagyőr-típusú marosújvári, akár a megyével összekapcsolt (aba)újvári várispánságra gondolt. A kérdéses szöveg a 11. századi krónikaszerkesztés Kálmán-kori folytatójának munkája,5 6 melyet utóbb interpoláltak.5 7 Az, hogy az interpoláció az említett Fanciska újvári illetőségét érintené, meglehetősen valószínűtlen, az „őr" (speculator) kifejezés pedig Kálmán korában korszerűnek minősíthető.58 A kérdéses krónikahely tehát ugyanarra vall, mint Szent László néhány évtizeddel korábbi törvényei: a 11-12. század fordulója táján a határőrök a várispánságok szervezetébe tartoztak. Ha mármost az érem másik oldala felől vesszük szemügyre a confiniumok mibenlétének kérdését, megint csak a várispánságok intézményével találjuk magunkat szembe. Köztudomású, hogy az Árpád-kori várispánságok egy részét megyei háttér nélkül szervezték meg, s különösen nagy számban találunk ilyen vá-50 1325: CDCr IX. 248., vö. még 1318: CDCr VIII. 496. 51 1216: CDES I. 165.; 1237: DL 61 136.; 1273: HO VIII. 151. stb. 52 1353: Magyar erdészeti oklevéltár I-Ш. Szerk. Tagányi Károly. Bp. 1896. I. 74. sz. 53 SRH I. 366-367. 54 Kristó Gy.: Háborúk i. m. 193.; Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum II. Commentarii 1. Ab initiis usque ad annum 1301. Composuit Elemér Mályusz adiuvante Julio Kristó. Bp. 1988. 359. 55 Györffy Gy.: Tört. fóldr. i. m. II. 189. 56 Gerics József: Legkorábbi gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái. Bp. 1961. 84-88. 57 Mályusz E. - Kristó Gy.: Commentarii i. m. 355. 58 Vo. 1113: Diplomata Hungáriáé Antiquissima I. Edendo operi praefuit Georgius Györffy. Budapestini 1992. (= DHA) 393.
