Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A főispáni kar társadalmi összetételének alakulása a két világháború közötti Magyarországon 1029
A FŐISPÁNI KAR A HORTHY-KORSZAKBAN 1051 a kabinetnek és a pártnak is több tagja méltányolja működésemet, s szívesen látnának a pártban."87 Pénzügyminiszteri segítséggel be is került több vállalat vezetésébe, azonban, amint azt maga írta: „képviselővé való megválasztásom — ahogy ez a politikában szokás — elgáncsoltatott. így merült fel azután a gondolat, hogy újból a főispáni méltóságban vegyék igénybe szolgálataimat."8 8 Úgyszintén felhívta Bethlen, illetve rajta keresztül a pénzügyminiszter figyelmét a Hitelbankban dolgozó, Jenő nevű fiára, és ígéretet is kapott előléptetésére.8 9 Nem nélkülözhette a pártfogókat a MOVE elnöke, Borbély-Maczky Emil sem, akit 1930 tavaszán szemeltek ki Borsod megye élére. Bethlen külföldi tartózkodása után azonban áprilisban Gömbös arról számolt be neki, hogy „Borbély-Maczky főispánsága ügyében nehézségek merültek fel a Kormányzó Úrnál, kinek sógora, Melczer László, mindenáron vejét, Lukács Bélát akarja kineveztetni. A Főméltóságú Urat meggyőztem Borbély-Maczky kinevezésének szükségességéről, amiről tisztelettel értesítelek, arra kérve téged, hogy te is méltóztassál Borbély-Maczky mellett kitartani."90 Utóbbi mellett, és a református Lukács ellen nyilatkozott Szmrecsányi egri érsek is,9 1 azonban a bizonytalanságot, a kérdés eldöntetlenségét jelzi, hogy június elején maga Borbély-Maczky is kihallgatást kért a miniszterelnöktől. „Azt a játékot, ami személyemmel 3 hónapja folyik, tovább nem bírom" — írja. Szerinte Lukács Béla — aki „minden áron borsodi főispán akar lenni, minden nemtelen eszközt fölhasznál, hogy érvényesüljön" — most „olyan irányba indított actiót, hogy ha már ő nem jöhet főispánnak, maradjon Soldos Béla, akit pedig éveken át fúrt és a legnagyobb gyűlöletet szította ellene; még pedig azért maradjon Soldos, mert ő bizony közismert gyenge ember, aki mellett Lukács folytathatja legcsúnyább, legádázabb intrikáit."9 2 Július 7-én végül kinevezték főispánnak, amiben kevés szerepet játszhatott ellenfelének befeketítése. Sokkal valószínűbb, hogy Bethlen tekintettel volt arra, hogy mégiscsak a MOVE valamint a Frontharcos Szövetség elnökét tudta ezáltal közvetlenebb ellenőrzés alá vonni, illetve ezen keresztül integrálnia rendszerébe. Feltehetően Gömbös is presztízskérdésként kezelte egyik leghűségesebb hívének kinevezését. Nem véletlen azonban, hogy Lukács Béla — aki már 1923-ban Borsod, Gömör és Kishont főispánjelöltjeként szerepelt93 — később éppen Gömbös miniszterelnöksége alatt lett főispán. Lukács ugyanis szintén „szegedi", a Nemzeti Hadsereg tagja volt, Siófokon a fővezérséghez osztották be, majd testőrtisztként szolgált. Már 1935 közepén közel állt a kinevezéshez, a nagy távolság miatt azonban viszszautasította a lehetőséget. Ugyanakkor a belügyminiszter jóindulatát kérte egy esetleges közelebbi megoldás esetén;9 4 kérését teljesítették: 1935 októberében Miskolc város főispáni székébe került. 87 Bethlen titkos iratai, i.m. 171. 88 Feilitzsch: i.m. 38. Egyébként már 1922-ben felmerült, hogy korábbi helyére, Szabolcsba kerül főispánnak; legalábbis Olchváry Pál 1922. március 2-i naplóbejegyzése erre utal. (Gyarmathy: i.m. I. kötet, 59.) 89 MOL K468 B/l, 2.cs 316/1926. 90 Bethlen titkos iratai, i.m. 235. 91 MOL K468 B/l, 2.cs. 564/1930. 92 MOL K468 B/l, 2.cs. 777/1930. 93 MOL K468 B/l, l.cs. 893/1923. 94 MOL K429 19.cs. 41/1935.
