Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A főispáni kar társadalmi összetételének alakulása a két világháború közötti Magyarországon 1029
1030 TAKÁCS TIBOR élet működésének egészére, így a főispáni karra is hatással volt. Ez a hatás főképpen a stabilitás-igényben fogalmazódott meg, amit jól jelzett, hogy 1939 őszén még volt néhány személycsere, ám ezután nagyobb arányú változtatások csak a revíziós sikerek idején következtek be. (Éppen a néhány őszi személycsere miatt — ismét csak technikai okokból — nem 1939. szeptember l-t, hanem december 31-t vettem a záró időpontnak.) E két időpont.között megvizsgálható, hogy miként és milyen mértékben változott az a bázis, ahonnan az első világháborút követően konszolidálódó, majd a harmincas években a stabilitását elvesztő rendszer a főispánjait kiválasztotta, egészen a második világháború kitöréséig. Ennek során mód nyílik arra is, hogy a Felvidékkel kapcsolatban megnézzük egy visszatért terület újonnan felállított törvényhatóságaiban folytatott főispáni személyi politikát. Számításba vettem a karban ebben az időszakban bekövetkezett valamennyi személyi változást, ebből próbáltam következtetéseket levonni a vizsgált időszak egészére, illetve a kormányok és az egyes belügyminiszterek hivatali idejére vonatkozóan. Utóbbit az indokolta, hogy a főispánok feletti felügyelet és tulajdonképpen a kinevezés (ebben az államfő hatásköre szinte formális) szempontjából is a kormányon belül a belügyminiszternek volt kulcsszerepe. A forrásokat elsősorban közéleti almanachok, életrajzi lexikonok és más publikus adatközlések2 jelentették, figyelembe véve ezek ellentmondásait és hiányosságait; ahol szükséges volt, ott a hiányokat levéltári forrásokból pótoltam.3 Ezek alapján a vizsgálatba bevont mind a 106 személyről rendelkezésemre állt valamilyen információ. (Néhány személy esetében nem volt egységes a névhasználat; én igyekeztem következetesen a legáltalánosabban előforduló névalakkal dolgozni. Két családnév esetében tértem el ettől: a Széchényiek 1905-ös nemzetségi gyűlésük óta hivatalosan és kizárólagosan két ékezettel írják, vagy kellene, hogy írják nevüket;4 hasonlóképpen a hivatalos névalak Ricsóy-Uhlyarik, nem pedig a több helyen felbukkanó Uhlárik, Uhlarik stb. Fay István nevét, a Keresztény magyar közéleti almanach nyomán, kizárólag a másik Fáy Istvántól való megkülönböztetés érdekében használom ilyen formában. A két Thuránszky László — apa és fia — megkülönböztetése azért nem indokolt, mert hivatali idejük jól elkülöníthető: előbbi 1925-ig, utóbbi 1935-től volt főispán.) A vizsgálati szempontok kialakításában, az elitkutatásokban használt általános nézőpontok mellett, elsősorban a főispáni karral kapcsolatban különösen fontos elemeket vettem figyelembe. Ennek megfelelően — a pozíció politikai és adminisztratív szerepének tisztázására tett kísérlet után — a korösszetételt, a helyi kötődést és az iskolázottságot néztem meg, tehát azokat a mutatókat, ame-2 A legfontosabbak: Magyar politikai és közigazgatási compass 1919-1939. Bp. én., Keresztény magyar közéleti almanach I—II. Bp. 1940., Magyar politikai lexikon I—III. Bp. 1929-1935., A magyar legújabb kor lexikona, Bp. 1932., A magyar társadalom lexikona, Bp. 1930., A magyar állam élete, Bp. 1932., Sziklay János: Dunántúli kultúrmunkások, Bp. 1941., Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái, Ép. 1939- megjelent kötetei, Magyar életrajzi lexikon I-IV Bp. 1967-1994., Gudenus János-Szentirmay László: Összetört címerek, Bp. 1989. A kinevezések és felmentések pontos időpontja megtalálható a Belügyi Közlöny ebben az időszakban megjelent számainak személyi hírei között. 3 A főispánok törzslapjait személyenként, valamint a főispánokra vonatkozóan általában lásd: Magyar Országos Levéltár (továbbiakban MOL) K148 (Belügyminisztérium. Elnöki iratok.), 11. tétel. A leváltott főispánok törzslapjai (nem teljes): MOL K148, 1187.cs. („Főispánok törzslapjai 1944") 4 Gudenus János: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája IV kötet, Bp. 1998. 26.
