Századok – 2000

TÖRTÉNETI IRODALOM - Foster; Lynn: Mexikó története (Ism.: Rozsnyai Jenő) 1020

1020 TÖRTÉNETI IRODALOM Kétségtelenül ember feletti feladat egy szerző számára egy egész kontinens átfogó történetének felvázolása. Mégis elmondható, hogy a magyar latin-amerikanisztika most egy ilyen új szintézissel gyarapodott, amely részben elszakít szálakat, de részben folytat is „haladó" wittmani hagyományokat ezzel a dinamikus, kiérlelt munkával. A kérdés az, hogy ezt kezdő, irányt és mértéket adó bevezetőnek tekinti-e a nagy múltú és Anderle Ádám keze alatt továbbérlelt szegedi iskola vagy éppen összegzésnek? Ez a kiváló egyetemi jegyzet ugyanis, éppen műfaji sajátosságai miatt, illetve a tudományos ismeretterjesztés kritériumainak tett engedmények okán csak részben képes eleget tenni a bevezetőben ígért tudományos revízió minden pontjának. Elég talán csak arra utalni, hogy a hivatkozott szakirodalom filológiai jegyzetapparátus és komoly nemzetközi bibliográfia nélkül nem ösztönöz igazán sem a lezárásra, sem a továbblépésre. A szerző 1977-ben éppen a Wittman Tibor-féle Latin-Amerika története második kiadása elé írt frappáns előszavában, megemlékezik az interdiszciplinárisnak álmodott műhely múltjáról és perspektíváiról. Ki tudja, talán az időközben felnőtt új generáció térségekre és korszakokra specializálódott teljesítményének summája egy érett kutatóprofesszor integráló orientációja alatt az a módszertanilag követhető irány, amely elhozza a 21. — reményeink szerint „megtalált" •— század igazi Latin-Amerika történetét. Ennek megszületéséig azonban Anderle Ádám mostani új munkája olyan értékes mérőzsinór, amelyre nemcsak minden hallgatója, de minden olvasója is bátran bízhatja magát. Rákóczi István Lynn V. Foster MEXIKÓ TÖRTÉNETE Pannonica Kiadó Bp. 214 oldal + függelék + 4 oldal képmelléklet A történészek régóta érzik a hiányát egy-egy alapos ország-történetnek. Tavalyelőtt jelentette meg a Pannonica Kiadó Anderle Ádám „Latin-Amerika története" című átfogó, alapos, új szempontokat, eredményeket hozó munkáját. A kitűnő mű csak fokozta az igényt az egy-egy országra irányuló szakmunkára. A 20. század első felében úgy tűnt — részben az emigránsok leírásai, írók művei alapján —, hogy Brazília lesz Latin-Amerika és a harmadik világ, a jövő országa. Stefan Zweig ezzel a címmel jelentette meg híressé vált könyvét. A térség nagy országairól: Argentínáról vagy Peruról, a már említett Brazíliáról hiányzik egy eligazító munka. Bolívia történetét megírta Wittman Tibor egyetemi tanár. Csak spanyolul olvasható. Mexikóról most jelent meg Lynn Foster történész könyve magyarul. Az eredeti cím „Brief History of Mexico" jelzi a mű szándékát, valóban rövid történetet vetett papírra. A mű az Egyesült Államok és Mexikó ellentétére építi az egész históriát. Ez javarészt behatárolja az elemzés szempontjait is. Keveset lehet olvasni Mexikó más államokhoz fűződő viszonyáról. (Diplomácia, gazdaság, politika, katonapolitika). A nagy északi szomszédot Mexikótól a történelmi hagyományok, a nyelvi és vallási ellentétek választják el. A feszültséget elmélyítette a háború (1836-1845); napjainkban az etnikai konfliktusok, a többnyire illegális bevándorlás az Egyesült Államokba tovább szítja az ellentétek parázsát. A folyamat egyirányú utca, csak Délről vezet Északra. (Visszafelé már nem). A mai politikai és földrajzi meghatározottság ellenére Mexikó történetét mégis csak a négyszer kisebb Spanyolország határozta meg. Az állam hivatalos nyelve, a gyarmati korszak problémái, a függetlenségi háború, a forradalmak végső soron a spanyol múltra vezethetők vissza. Gazdag és változatos az egymásra épülő indián államok múltja — mintegy 2500 év: i. e. 1200-től i. u. 1519-ig. Az ún. preklasszikus kort és kultúrát (i. e. 1200-től-i. e. 400-ig), az ún. klasszikus kor követte, Teotihuacan, Monte Alban (i. e. 500-700-ig) a nagy városok kora. A nagy kódexek, teremtés-mítoszok és matematika-tudomány, a kő-sztélék, a vándorló törzsek világa. Az aztékok 1345-ben a Texcoco tó egyik szigetén telepedtek meg. Fokozatosan terjeszkedtek és leigázták a környező szigetek, vidékek népét. Hatalmuk delelőjén voltak, amikor megjelentek a tengerben az „úszó házak": megérkeztek a spanyolok hajói. A világtörténelem egyik legvitatottabb fejezete a spanyol hódítás. Cortez a mai Olaszország nagyságú, a század elején még terjeszkedő birodalmat igázott le. A sokat elemzett és vitatott események középpontjában a ló, a lovaskatonák, a tűzfegyverek lélektani hatása került.