Századok – 1999
Tanulmányok - Molnár András: Hadügyi reformkísérletek 1848 előtt. (Az önálló nemzeti haderő megteremtésének előzményei) VI/1193
HADÜGYI REFORMKÍSÉRLETEK 1848 ELŐTT 1211 kosrendőrség is felfigyelt. A pesti „magyar polgári gyalog-őrhad" 1844. augusztus 15-i zászlószentelő ünnepélyét még az elfogult titkosrendőri jelentés is nagyszabású színjátéknak minősítette.6, 7 Rákos mezején több tízezer néző jelenlétében, fényes külsőségek között került sor a polgárőrség zászlószentelésére. A zászló szentképeit és címereit Barabás Miklós festette, a zászlóanya pedig gróf Károlyi Györgyné, Zichy Karolina grófnő (a liberális pártvezér, Batthyány Lajos sógornője) volt. A zászlószentelő ünnepségen Pest és Buda több száz főnyi gyalogos és lovas polgárőrsége parádézott ezüstzsinóros kék magyar ruhában, a szél körös-körül nemzeti zászlókat lengetett, és a szertartás alatt Kölcsey megzenésített Himnuszát énekelte a hatalmas tömeg.6 8 A pesti polgárság hazafias törekvéseit felkarolta a nemzeti arisztokrácia és a mágnásellenzék vezérkara is. A főváros újjászervezett magyar polgárőrségének katonai oktatásával megbízott Czetz János visszaemlékezése szerint a pesti „nemzetőrség" Széchenyi István kezdeményezésére alakult meg.6 9 1845 szeptemberében Pest magyar polgárőrsége ezüst emlékéremmel ajándékozta meg Széchenyit, 1847 júniusában pedig Széchenyi mellett a liberális ellenzék pártelnöke, Batthyány Lajos is részt vett a magyar polgárőrség pesti céllövész ünnepélyén.7 0 A pestihez hasonló hazafias külsőségek között került sor 1846. július 26-án a győri „polgári nemzeti őrsereg" első zászlóaljának zászlószentelési ünnepségére. A győri polgárőrség újjászervezése és megerősödése kifejezetten Zichy Ottó gróf, valamint titkára (a későbbi 1848-as győri kormánybiztos), Lukács Sándor nevéhez fűződik. Zichy Ottó valószínűleg ezzel kívánta magát kárpótolni az 1843-ban elszenvedett politikai kudarcért, és Győr „polgári nemzeti őrseregének" felállításában nemzetőrségi tervének egyfajta gyakorlati megvalósítását láthatta. Tény, hogy a város polgárőrségében valóban együtt szolgált kb. 400 nemes és polgár — köztük őrnagyként Zichy Ottó —, sőt mindnyájan felesküdtek a magyar alkotmányra is. A polgári nemzeti őrsereg győri szervezőinek törekvéseit Lukács Sándor fogalmazta meg a Pesti Hírlapban: „Vezéreszménk volt, hogy fegyverben jól gyakorlott, hazánk boldogságáért élni-halni tudó, polgári szabadságért törvényszerűleg folytonosan küzdő polgári nemzeti őrtestület legyünk".7 1 Aradon a megye volt országgyűlési követe, a helyi ellenzék vezéregyénisége, Csernovics Péter szervezte újjá a polgárőrséget. 1846. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén Csernovics őrnagy parancsnoksága alatt, hat szakaszba osztva, egységes, magyar egyenruhában, magyar vezényszavakra vonult fel a város 67 MOL N 119. Regnicolaris Levéltár. Takáts Sándor hagyatéka. Fasc. 72. No. 10876. (Pesten, 1844. augusztus 17-én kelt titkosrendőri jelentés másolata.) Vb. Takáts Sándor 1. köt. 136-138. 68 Weill Fülöp: A megújított pesti magyar polgári gyalog-őrhad 1844, évi nyárutó 15. Rákos mezején ünnepelt zászló-szentelésének emlékkönyve. Pest, 1844. 39-63., Takáts Sándor 1. köt. 136-138., Kerekes Zoltán: Az Országos Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye. In: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. Bp., 1971. 101. 69 Czetz János „Emlékezéseim" c. spanyol nyelvű önéletrajzának fordítása: OSZK Kézirattár Quart. Hung. 70 MOL A 105. Magyar kancelláriai levéltár. Informationsprotokolle der Ungarisch-Siebenbürgischen Sektion. 1847. júl. 3. (25. ülés) 421. sz. 18., Gróf Széchenyi István naplói. (Szerk. Viszota Gyula) Bp., 1939. 6. köt. 252., 584. 71 Győr Megyei Jogú Város Levéltára. Győr sz. kir. város tanácsülési jkve 1845:1022., 3547., 1846:2063., 3404., 3540., 3632., Pesti Hírlap 1846. augusztus 21. 120., Balázs Péter 165-167.
