Századok – 1999
Közlemények - Kovács László: Volt-e a honfoglaló magyaroknak kauricsiga-pénzük? I/63
74 KOVÁCS LÁSZLÓ különleges szerepe a kínai fémpénzverés kialakulásában, másrészt említetlenül maradt, hogy mind a valódi kauricsigák, mind utánzataik egyaránt kellékei voltak a kínai halotti kultusznak.4 6 „Forrásaink nem teszik lehetővé annak állítását, hogy a kauri kagyló a X. századi magyarságnál pénzként szerepelt, csupán azt hogy: 1. a kauri kagyló, amely népnél előfordult, ott szinte minden esetben pénzként szerepelt, azaz a kauri kagyló az egyik legelteijedtebb »primitív pénz« volt." A mondat elfogadható második felének semmi köze az elsőhöz, amely tévedés. Délkelet-Ázsia, valamint Afrika középső sávja lakóinka körét leszámítva (vö. 3. ábra) a kauricsigák nem szerepeltek pénzként, hanem amulettként a paleolitikumtól a közel-keleti, mezopotámiai, egyiptomi, görög-római, népvándorlás- és középkori kultúrákon át szinte napjainkig. „2. aX. századi magyar sírok gyakori melléklete, amely kor közvetlenül megelőzi a pénzverést, " Ez az állítás igaz, de csak Gedai István feltevésrendszerében van értelme, a valóságban nincs: hiszen a kauricsiga nem volt pénzhelyettesítő tárgy! „3. a kauri kagylók a X. századi magyar előfordulását specifikussá teszi az a tény, hogy sem térben, sem időben nem csatlakoztatható hozzá a kaurik más népnél történő használata, " Ez az állítás a fentiek alapján tarthatatlannak bizonyult. „4. beszerzésük nem lehetett túl könnyű, mivel legközelebbi előfordulásuk igen messze volt. " Ez sem valós érv a kauricsigák pénz szerepe mellett; a távolsági kereskedelem csupán felértékelte az általa szállított árucikkeket. Mivel azonban az áruszállításnak ez a módja évezredeken át jól működött, a „túl könnyű" kitételnek nincsen értelme. !r Az említett jelenségek egybeesése a vázoltak alapján azonban annak a feltételezésnek adhat realitást, hogy a magyarok aX. században (vagy korábban is) ismerhették a kauri kagylók értékmérő szerepét, függetlenül attól, hogy annak használták-e vagy sem. " A valójában csupán kidolgozatlan ötletek sorozata elégtelen annak feltételezéséhez, hogy a magyarok bármikor, beleértve a 10. századot is, a kauricsigák értékmérő szerepét ismerték volna meg. Amennyire közvetett és közvetlen úton megállapítható, e csigákat azért viselték, mert hittek amulettjellegű hatékonyságukban. „Mi/zí ahogy a pénzeket átfúrták, demonetizálták, mégis bizonyára tudták, hogy az [vagyis a kauricsigal»pénz«." A kauricsigák nem voltak pénzek, tehát átlyukasztásukra — amely nem átfúrással történt — nem alkalmazható a „demonetizál" kifejezés. Összefoglalás Összegzésképpen megállapítható, hogy mind a honfoglaló magyarok, mind a Kárpát-medence őket megelőzően vagy utánuk betelepült népei a szűkebb és tágabb környezetükkel együtt, csak amulettként és nem pénzként használták kauricsigáikat, ezért azok nem-európai fizetőeszköz szerepéről nem is lehetett tudomásuk.4 7 Bizonyos, 46 Velük tömték be a halott testnyílásait, hogy a gonosz szellemek behatolását megakadályozzák, vö. Aleksej Andreevic Bykov 1959, 5; Róheim Géza 1984, 371. Jellegzetes alakjuk miatt a halálban való újjászületést jelképezhették: Mircea Eliade 1997, 174-175. 47 Nem lehet véletlen, hogy a fémpénzt megelőző fizetőeszköz fajták történetét felvázoló, s Európából a csehországi leletekre összpontosító tanulmányában Tat'ána Kucerovská a kauricsigákkal
