Századok – 1999
Közlemények - Gáspár Ferenc–Sarusi Kiss Béla: Teleki Pál közjegyzői letétbe helyezett írásai a frankhamisításról 1926 IV/727
TELEKI PÁL A FRANKHAMISÍTÁSRÓL 747 Lehet, hogy erős argumentációval rávehettem volna Bethlent, hogy saját érdekemben előbb kirukkoljak. De ezt nem akartam tenni. Vállaltam mindent, amit kívántak. * Vallomásaimban a színtiszta igazságot mondtam, csakis azon részletek elhallgatásával, melyeket fent említettem. Nem említettem, hogy Gerőt cserkész vonatkozásban ismertem s mint cserkésznek tiltottam meg a Wfindischgraetz]-ékkel való további érintkezést. Ez Gerő helyzetét még súlyosbította volna és a cserkészetnek árthatott volna.89 Azt mondottam, illetve hangsúlyoztam mindig, hogy Bethlennek részleteket nem mondtam el. A valóság az, hogy ő nem figyelt a részletekre, melyek neki nem sokat mondtak. De azon időben annyi bolond gondolatuk volt az embereknek, hogy ezt neki csak rosszakarat veheti rossz néven. Késői nyilatkozásomban magamat is vezérelt az a meggyőződés, hogy, ha lehet tussolni, meg kell tenni, mert egyszerre országos főkapitány, térképészeti intézet, postatakarék és tábori püspök soknak látszott a bajból.9 0 A tussolás nem Bethlen érdeke volt, nem az enyém, kik nem voltunk semmiképp sem részesek, de az országé. Ez nem csak az én véleményem, de pld. Gaál Gastoné is.9 1 Január 3-án vagy 4-én Khuen-[Héderváry] S[ándor]-ral és Prónayval megbeszéltük a dolgokat, minek eredményeképp Khuen-tHéderváry] Sfándor] felment B[ethlen]-hez, hogy megmondja, nézetünk szerint ki kell mindennel pakolni és senkit sem szabad kímélni. Ekkor ajánlkoztam fel, hogy mindenki bűnét magamra veszem, ha ez B[ethlen]-ről minden gyanút elhárít, — amit B[ethlen] nem fogadott el. Vallomásomban első perctől bizonytalan az időpont. Szent meggyőződésem, hogy 1922 tavaszán volt. Titkárom, inasom emlékezete is megerősít. Szintúgy W[indischgraetz] L[ajos] vallomása az 1922 évi kőkísérletről.9 2 De B[ethlen] emlékében a frankdolgot a Honszeretet memorandummal kapcsolta, s ez 1923 tava-89 A Magyar Cserkészszövetség 1922. júniusában nyerte meg Teleki Pált főcserkésznek, amely tisztségről 1923-ban betegsége miatt lemondott, de megmaradt tiszteletbeli főcserkésznek. Tilkovszky, i. m. 73-74. 90 Országos főkapitány: Nádosy Imre; térképészeti intézet: Állami Térképészeti Intézet, parancsnoka ekkor Kurtz Sándor; postatakarék: a Postatakarékpénztár igazgatója Baross Gábor; tábori püspök: Zadravetz István. 91 Gaál Gaszton földbirtokos, kisgazdapárti, majd kormánypárti politikus, 1921-ben a Nemzetgyűlés elnöke. 92 Windischgraetz Lajos 1926. január 10-én az ügyészségen elmondta, hogy 1923 elején elkészültek az ezerfrankosok előállítására használni kívánt kőklisék. Iratok, III. 462. Végül a hamis frankok nem ezekkel a kövekkel, hanem fotocinkográfiai eljárással készültek. Windischgraetz megemlítette azt is, hogy a „kövek most is megvannak, valahol elrejtve. Hogy hol, arra nem emlékszem" uo. A kövek egy része igen furcsa körülmények között előkerült. Egy 1926. március 27-i rendőrségi jelentés arról számolt be, hogy: „A Hungária Szálló portájára Royere francia megbízottnak egy közszolga csomagot hozott, amelyben két kő volt" A közszolgának egy ismeretlen adta át a csomagot, azzal, hogy juttassa el a címzetthez. A másik két követ Strache Gusztáv főügyészhez küldött el egy ismeretlen, nyomtatott betűkkel írt cédula kíséretében, amelyen az volt olvasható: „a francia urak minden kívánsága teljesül s végre hazamehetnek." Egy ügyészségi irat szerint (1926. március 17.) Ulain Ferenc is átadott két kőklisét, de nem árulta el, hogy azok kitől származnak. Az ügyészség véleménye szerint azokat még Mészáros Gyula bízta Ulainra és egy közvetítő útján kerültek a védőhöz. Hogy valójában hány kő készült és azok mindegyike előkerült-e, nem derült ki.
