Századok – 1999
Közlemények - Gáspár Ferenc–Sarusi Kiss Béla: Teleki Pál közjegyzői letétbe helyezett írásai a frankhamisításról 1926 IV/727
TELEKI PÁL A FRANKHAMISÍTÁSRÓL 745 (5) Pallavicini [György]7 9 nyílt levelére én másképp válaszoltam volna talán, de Bethlen kért, tegyem be azon passzust, hogy én mindent amit akartam, megkérdeztem s kielégítő választ kaptam. Én mondhattam volna P[allavicini]-nek, reám csak címezve volt, forduljon B[ethlen]-hez.80 Egyike a legsúlyosabb pontoknak, melyeket vállaltam s mely szerepemet rossz színben tünteti föl, az, hogy miért nem nyilatkoztam már a kipattanáskor, vagy legalább is január elején. Két parallel okom volt: a vádlottak iránti sajnálat, és a kormány, illetve Bethlen. Jankovics elfogásakor gyanakodtam W[indischgraetz]-re, Kovács Gáspár81 elfogásakor biztos voltam. Nem akartam szólni, mert nem akartam W[indischgraetz] feljelentője lenni. Hogy így is kiderül — tudtam. Karácsony után tudtam meg Nádossy [Imré]-től,8 2 hogy többet tett, mint szemet hunyni. De ekkor sem mondott meg nekem mindent. Öt sem akartam éra8 3 feljelenteni. Gerő karácsony és újév közt közölte velem Bethlen utasítására tett kérdésemre, hogy benne van ő és a Térképészet parancsnoka8 4 . Ezt B[ethlen]-nel Szilveszter estéjén közöltem. Ezután nagyjából vázoltam 1922-beli szerepemet Halász Lajos barátom előtt talán január 4-én s kérdeztem: mi a kötelességem? mit tegyek? mi a következménye annak, ha beszélek? Válasza: 1.) eljárásomban mákszemnyi kriminalitás sincs. 2.) feljelentési kötelezettség nincs. 3.) W[indischgraetz]-nek, Nádossynak ügyén nem sokat változ-79 Pallavicini György őrgróf, nemzetgyűlési képviselő (egyik legaktívabb támadója a kormánynak), a Keresztény Nemzeti Párt (Andrássy párt) tagja. 80 Pallavicini 1926. február 13-án a Magyarság című napilapban nyílt levelet intézett Teleki Pálhoz, mert a címzett, valamint mások is (Hadik János, Beöthy László) felsorakoztak Bethlen István mellett. Teleki Pál —Pallavicini György szerint — az Egységes Pártban tartott vacsorán többek között azt mondta: „ma minden becsületes embernek Bethlen gróf mellett a helye." Pallavicini ezt az állítást magára nézve sértőnek találta és több kérdést tett fel Teleki Pálnak Bethlen István tevékenységére vonatkozóan. Pallavicini 1926. március 2-án a Nemzetgyűlésben azt állította: „Állítom azt, hogy Bethlen István miniszterelnök hónapok óta tudomással bírt a készülő frankhamisításról, tudta azt, hogy az országos főkapitány részese ennek a bűnszövetkezetnek. Általában nem ismert okból a hivatali kötelességének eleget nem tett és ezt a frankhamisítást kellő időben meg nem akadályozta." Vádját a sajtóban is megismételte, azzal az indoklással, hogy „a rágalmazási pert ellenem megindíthassa." Nemzetgyűlési Napló XL. к. 186. Pallavicini sem a rendőrségen, sem az ügyészségen nem volt hajlandó vallomást tenni és ezért a Nemzetgyűlés mentelmi bizottsága megindította ellene a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárást. Az április 22-i ülésen Pallavicinit a nemzetgyűlés kormánypárti többsége megrovásban részesítette, és arra kötelezte, hogy ezt a tényt választókerületében a saját költségén falragasz útján közzé kell tenni. Egyébként Bethlen azzal indokolta a sajtóper elmaradását, hogy a bírósági tárgyaláson minden kiderül, a sajtóper mellékvágányt jelent. 81 Kovács Gáspárt, Windischgraetz komornyikját 1925. december utolsó napjaiban tartóztatták le. Nem vett részt a hamisításban, de eltulajdonított hét darab hamis ezerfrankost és ebből 3-3 darabot Hollandiába küldött egy ismerős bankárhoz, kérve azok átváltását. Kovácsot jogerősen tíz hónapra ítélték. 82 Nádosy Imre a frankügy miatt kénytelen volt lemondani országos főkapitányi posztjáról 83 Eredetiben aláhúzva. 84 Haits Lajos 1924. december végéig, Kurtz Sándor 1926 elejéig vezette az Intézetet. Teleki a vizsgálóbizottság előtt is 1925. karácsony és újév közé tette Gerő látogatását.
