Századok – 1999
Közlemények - Gáspár Ferenc–Sarusi Kiss Béla: Teleki Pál közjegyzői letétbe helyezett írásai a frankhamisításról 1926 IV/727
TELEKI PÁL A FRANKHAMISÍTÁSRÓL 743 lakásán kerestem fel este.6 6 Lengyel Z[oltán]-t előhoztam neki, persze ismét nem a kormány, de a magam nevében, de személyére nézve magam is hangoztattam skrupulusokat. Dfessewfy] I[stván] azt felelte: „Kár, hogy nem 2 nappal előbb jöttem". Akkor volt családi tanács az ügyvédek dolgában. W[indischgraetz] L[ajos] már felfogadta Ulaint. A család ellene van, de nem tudnak senkit. Lengyel Z[oltán] neki sem tetszett. Kért, ajánljak mást. Én nem ismertem kriminalistát. Mondtam, kérdezősködhetek. О kért erre. Elmentem rögtön Országos Kaszinóba67 s ott Halász Lajost68 kérdeztem, közölve vele, hogy két oldalról kaptam a megbízást, illetve felkérést B[ethlen]-től és a családtól. О hármat ajánlott: Csernyánszky [Aladár]-t69 , Meczler G[?].-t és Désyt [?]. Én egyiket sem ismertem. Ö adott rövid jellemzést. Dessewffy utánam jött Országos Kaszinóba. Elmondtam neki ezeket. Csernyánszkyt választotta, mert az ügyész volt előbb. Becsületszavát adta, hogy nevemet nem említi. Én Halászt kértem, vegye rá Cs[ernyánszky]-t, hogy vállalja. Mikor február közepén súlyosabban belekevertek az ügybe, kerestem Nemzeti Casinóban7 0 D[essewfy] I[stván]-t. О azt mondta, sohasem hitte, hogy magam helyzetének javítása szempontjából ajánltam Cs[ernyánszky]-t. Különben nagyon meg vannak elégedve és hálásak az ajánlásért. Hogy tudta meg a dolgot Vázsonyi dorff tábornokkal és Hitlerrel. Ulain tervei és céljai között a magyar kormány megbuktatása is szerepelt. Iratok, III. 330-331. Ulain lebukásában döntő szerepe volt, hogy egy Döhmel Frigyes nevű nemzetközi kalandor bevonásával akarta a kapcsolatot felvenni. Döhmel a magyar rendőrségnek és Vázsonyi Vilmosnak is elárulta Ulain tervét. Windischgraetz Lajos 1923-ban Németországban találkozott Schultzéval egy balti szocialistával és a szovjet ellenségével. Az említett Artúr Schultze, litvániai német, nyomdai művezető, a magyar rendőrség megállapítása szerint kétszer is megfordult Magyarországon, 1922. nov. 21-én, illetve 1923. szept. 7-én kapott beutazási engedélyt hazánkba. Hogy a két alkalommal mennyi ideig tartózkodott Magyarországon és itt mit csinált, arról a rendőrségi jelentések nem szólnak. A német kapcsolathoz tartozik, hogy a hamis frankok előállítására szolgáló tégelysajtó Drezdából származott és egy bécsi cég közvetítésével került Budapestre. Ugyancsak német gyártól vásárolták a papírt. A német közreműködés nem volt titok a frankhamisításban résztvevők előtt sem, Rába Dezső a parlamenti vizsgálóbizottság 1926. február 18-i ülésén többek között azt mondta: „ a frankhamisítás nem magyar, hanem német eszme volt, hogy a frankhamisítás eszméje német eredetű, a herceg nemcsak nekem, Barossnak és Nádosynak, hanem a többieknek is megmondta." MOL К 2. 649. es. XVI. tétel. A frankhamisítás politikai hátterének kivizsgálására kiküldött parlamenti bizottság jegyzőkönyve. 66 Valójában inkább Telekinek volt fontos, hogy ne Ulain vállalja Windischgraetz védelmét. Windischgraetznek a Gyűjtőfogházban írt naplójában a következő áll: „V 3. Hosszú konferencia Ulainnal a hamisítás tényeiről, véleménye szerint Teleki egyedül felelős, és előnyös lenne, ha ezt én feltárnám. V 11 — Magdi mondja, semmi előny számomra Telekit bezáratni, mivel ő Bethlen barátja, és mindent el fognak rendezni." A háttérben tovább folyhattak az alkudozások, amelyeknek eredményeképp Ulain júniusra már ellenezte Windischgraetznél, hogy Telekiről beszéljen. A napló végig arról tanúskodik, hogy Czebrián grófnő (lsd. a 155. jegyzetet), azon munkálkodott, hogy Windischgraetz herceget mérsékelje, se Bethlent, se Telekit ne hozza gyanúba. Iratok, III. 548-549. 67 Az Országos Kaszinó 1883-ban alakult, első elnöke Wekerle Sándor volt, a Semmelweis u. 1-3. alatt működött, a második világháború alatt megszűnt. A mintegy ezerötszáz tag dzsentrikből, vezető politikusokból, magas rangú állami tisztviselőkből állt. 68 Valószínűleg Halász Lajos főügyészről van szó. 69 Csernyánszky Aladár ügyvéd végül a bírósági tárgyaláson az ÁTI két volt parancsnokának, Haits Lajosnak és Kurtz Sándornak lett a védője. A másik két személy nem védett vádlottakat a frankügyben. 70 A Nemzeti Casinót Széchenyi István alapította. Első helysége a Dorottya utca 5. szám alatt volt, innen költözött át a Cziráky-palotába, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca 5. szám. Megalakulásakor 46 tagja volt, taglétszáma később 500-700 főre emelkedett. A kaszinó 1944-ben megszűnt, épülete 1945-ben romba dőlt.
