Századok – 1999
Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685
A MÜNCHENI VÁLSÁG ÉS MAGYARORSZÁG 719 kapjuk a magyar területeket, ez önmagában véve csak annyit jelent, hogy egy valamivel nagyobb ketrecben, valamivel több magyar fog élni. A rutén föld ellenben azt jelenti, hogy a kisantant gyűrűjét Csehszlovákia és Románia között megszakítottuk, s megvan a közös határunk Lengyelországgal. Nem is kérdés, hogy akkor is folytatnunk kell a Németországgal eddig folytatott baráti politikát, de az sem kérdés, hogy egészen más körülmények között, mint értékes ország, folytathatjuk. A Róma-Berlin politikájának nem ellentétele, de nekünk megkönnyebbülés a Varsó-Budapest-Róma vonal."103 Közvetlenül az első bécsi döntés után a magyar politikai és katonai körök úgy döntöttek, hogy Kárpátalját birtokba veszik. Kész helyzetet teremtenek. Abból indultak ki, hogy a nyugati hatalmak e lépésüket tudomásul veszik, számítottak Jugoszlávia semlegességére, s Lengyelország és Olaszország aktív támogatására Abban reménykedtek, hogy Németország végül is a kész helyzetet tudomásul veszi. 1938. november 9-én, öt nappal az első bécsi döntés után Kánya az alábbi táviratot küldte Varsóba: „Nincs kizárva, hogy a jelenlegi rutén kormány Ungvár és Munkács megszállása után a magyar csapatok bevonulását kéri a megmaradandó területekre rendfenntartás céljából. Ez esetben hajlandók vagyunk reguláris honvédalakulatokkal oda bevonulni."10 4 November 6-án, egy Horthy Miklós részvételével lezajlott megbeszélésen ugyanis döntés született, hogy a magyar csapatok az említett módon szállják meg egész Kárpátalját. Gondoskodás történt arról is, hogy ez a Ruszin Nemzeti Tanács felkérésére történjék. Az akció lebonyolításához a magyar kormány Lengyelországtól fegyveres segítséget (négy hadosztályt) kért. Ezt azonban Beck visszautasította, mert ahogy kifejtette: nincsenek olyan politikai okok, amelyekkel Lengyelország katonai fellépését kifelé elfogadhatóan meg lehetne magyarázni.105 Az akció előtt a magyar kormány még egyszer tisztázni próbálta, hogy a tervezett lépés milyen reakciót válthatna ki a tengelyhatalmaknál. Ciano óvta a magyarokat az akciótól, mert Berlin úgy tekinti Kárpátalját, mintha német terület lenne. „Mussolini igen nyugtalan" — közölte —, mert attól tart, hogy kalandokba bocsátkozunk, s ezzel megszegjük az adott szavunkat. A Dúcét legkényelmetlenebb helyzetbe hozzuk, mert a németeknél azzal harcolták ki a három várost (Kassát, Ungvárt és Munkácsot), hogy a magyar kormány lemond a fennmaradó Kárpátalja megszállásáról, ezért felelősséget is vállalt. Olaszország tehát nem támogatja a tervet.106 November 15-én Horthy Miklós személyesen tárgyalt Erdmannsdorff budapesti német követtel. Kifejtette azokat az okokat, amelyek őt és kormányát arra késztetik, hogy Kárpátalját elfoglalja. November 18-án Sztójay berlini követ hasonló tartalmú memorandumot nyújtott át a Wilhelmstrassen. 107 A német válasz nem tartalmazott határozott visszautasítást, csak azt hangsúlyozta: „ily lépést aggályosnak (bedenklich) tartanak, mert attól félnek, hogy a cseh kormány erre fegyveresen reagál, ami bonyodalmakat idéz elő, s ők (a németek A.M.) nem jöhetnek segítségünkre." 103 OL. Kozma Miklós iratai 27. cs. Naplójegyzetek 1939. március 4., 8., 10., 11. 104 DIMK. III. 12. dok. 97-98. 105 DIMK. Ш. köt. 28.; 29. dok. 118-119. A magyar akciót a lengyel felkelő alakulatokkal kívánták támogatni. Vállalkoztak továbbá Románia semlegességének biztosítására. DIMK. III. köt. 40. dok. 128-129. 106 DIMK III. köt. 41. dok. 129-130. 107 ADAP Serie D. Bd. IV 118. dok. 132.; DIMK Ш. köt. 48. dok. 135.
