Századok – 1999
Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685
A MÜNCHENI VÁLSÁG ÉS MAGYARORSZÁG 705 lését. így azt, hogy a német támadás megindulása után Magyarország és Lengyelország azonnal egyidejű akciót kezdjen. A lengyel csapatok megszállják Teschent és környékét, a magyar egységek — miután a szlovákok állásfoglalása még nem tisztázódott — Kárpátalja irányában nyomulnak előre.5 9 A Lengyelországból érkező fenti üzenetekből világos volt, hogy Szlovákia hovatartozásának a kérdésében továbbra is nagyfokú bizonytalanság uralkodik, illetve, hogy e kérdésben a katonai vezetés álláspontja felülkerekedett, amely nem kívánta Szlovákiát Magyarországhoz csatolni.6 0 Noha a mérvadó brit politikai körök — Chamberlain, Halifax, Butler — kilátásba helyezték a magyar kérés támogatását, konkrét lépéseket továbbra is csak a német igények kielégítésére tettek. A magyar kormány fontosnak tartotta, hogy Chamberlain és Hitler godesbergi tárgyalása előtt tanácskozzék a német államférfiakkal. Erre alkalmat nyújtott Horthy már régen elhatározott, szeptember 18-ára tervezett látogatása Göringnél. Tekintettel arra, hogy a meghívás formailag vadászatra szólt, hivatalos adatok az itt folytatott politikai megbeszélésekről nem maradtak fenn. Bizonyos utalásokból tudjuk, hogy Horthy a porosz miniszterelnök közvetítésével kapcsolatba lépett Hitlerrel, s tárgyalt a lengyel képviselőkkel.61 Feltehetően, hogy Horthy látogatása közrejátszott abban, hogy Hitler kész volt szeptember 20-án fogadni a magyar miniszterelnököt, külügyminisztert és a vezérkari főnököt. Ε találkozásra a Berchtesgaden közelében lévő Orsalzbergben került sor. „A Führer mindenekelőtt szemrehányásokat tett a magyar uraknak Magyarországnak a jelen krízis idején tanúsított határozatlan magatartása miatt" — olvashatjuk a tárgyalásokról készített feljegyzésben.62 Magyarország számára elérkezett az utolsó pillanat a bekapcsolódáshoz — jelentette ki Hitler —, mert különben nem lesz abban a helyzetben, hogy a magyar érdekekért síkra szálljon. Majd felszólította Imrédyt és Kányát, hogy azonnal követeljenek a kívánt területeken népszavazást, s semmilyen garanciát ne adjanak Csehszlovákia esetleges új határai számára. A feljegyzés ködösen megfogalmazott utalásából arra lehet következtetni, hogy Hitler a magyar miniszterelnöknek azt javasolta: még a godesbergi tárgyalás előtt, vagy esetleg alatt, Magyarország indítson katonai akciót Csehszlovákia ellen „mert fennáll az a veszély, hogy a csehek mindent elfogadnak", s akkor Csehszlovákia teljes felszámolásáról egyelőre le kell mondani.63 Hitler első két kívánságával Imrédy egyetértett. Visszautasította azonban a magyar támadásra vonatkozó német elképzelést. Hiszen ennek teljesítésével Magyarország egyedül kezdett volna katonai akciót Csehszlovákia ellen. Ez casus bellit jelentett volna Románia és Jugoszlávia számára, szembeállította volna a nyugati hatalmakkal. Mindez olyan körülmények között, amikor Németország katonai támogatását nem lehetett biztosra venni, hiszen számolni kellett azzal a 59 DIMK. II. köt. 354. dok. 611-613. Hory varsói magyar követ elfogadhatatlannak tartotta kormánya számára azt, hogy a magyar-lengyel támadás a német támadással egy időben induljon. 60 DIMK. II. köt.331. dok. 558-592. 61 Horthy Miklós titkos iratai. Az iratokat sajtó alá rendezte, magyarázó szöveggel és lábjegyzetekkel ellátta Szinai Miklós és Szűcs László. Budapest, 1962. 183. 62 ADAP Serie D. Bd. II. 554. dok. 689-690. 63 Uo. Lásd erről részletesen Ránki György: Adatok a magyar külpolitikához a Csehszlovákia elleni agresszió idején. Századok, 1959. 1-2 sz.; valamint Magda Adám: La Hongrie et Münich. Revue d'Histoire de la Deuxième Guerre Mondiale et des conflits contemporains 132. Octobre 1983.
