Századok – 1999
Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685
698 ÁDÁM MAGDA ben.3 2 Ezt Mussolini és Ciano kereken visszautasította. Érthető, hiszen Magyarország kedvéért nem voltak hajlandók veszélyeztetni a Belgráddal való jó kapcsolataikat. A magyar-olasz tárgyalások semmivel sem vitték előre a jugoszláv problémát, ebben változatlanul nagy bizonytalanság uralkodott. Miután a tengelyhatalmak nem segítették elő e kérdés megoldását, a magyar kormány önálló diplomáciai akciót indított annak reményében, hogy Stojadinovic-csal sikerült megállapodni. Ezt kívánta elősegíteni Bakách-Bessenyei György belgrádi magyar követté történő kinevezése.3 3 A magyar diplomata erről titkos tárgyalásokat kezdett a jugoszláv kormánnyal. A titkos tárgyalásokról csakhamar tudomást szerzett a prágai kormány, amely azonnal értesítette Bukarestet. Majd közösen tiltakoztak Belgrádban. Stojadinovic természetesen cáfolta a hírt.3 4 A titkos tárgyalások további folytatása elől azonban elzárkózott. Az a félelem, hogy Magyarország külön megegyezhet Jugoszláviával, arra késztette a prágai és bukaresti kormányt, hogy felgyorsítsák a magyar-kisantant tárgyalásokat. Ebben az irányban hatott az a hír is, hogy a magyar államférfiak a közeljövőben Németországba utaznak. A kisantant — így Jugoszlávia is — mindent latba vetett, hogy még e látogatás előtt megegyezésre jusson a magyar kormánnyal. A tárgyalások valóban fel is gyorsultak. Az Imrédy kormány is fontosnak tartotta, hogy még, németországi látogatása előtt valamilyen megállapodás jöjjön létre a kisantant tagjaival. A bilaterális alapon folyó tárgyalások lehetőséget nyújtottak arra, hogy elképzeléseit megvalósítsa. Lehetővé vált, hogy még a németországi út előtt olyan megállapodást kössön, amelyet több irányban lehet hasznosítani. Egyrészt eleget tenni a magyar-kisantant megegyezést sürgető nyugati hatalmak kérésének,3 5 s ezzel demonstrálni Magyarország cselekvési szabadságát, törekvését a dunai problémák békés rendezésére. Másrészt figyelmeztetni a tengelyhatalmakat: amennyiben Jugoszláviával és Romániával kapcsolatos politikájukban továbbra sem lesznek tekintettel a magyar érdekekre, s továbbra is — Kánya szavaival élve — udvarolnak a két államnak, Magyarország kénytelen lesz megegyezni az egész kisantanttal, vagyis Csehszlovákiával is. A magyar kormány németországi tárgyalásai idejére olyan egyezményt kívánt produkálni, amely erősíti Magyarország pozícióit. (Nagyobb súlyú egy olyan ország kérése vagy ellenvetése, amelynek más alternatívái is vannak.) Ugyanakkor nem teljes értékű, nyitott, s a fejleményektől függ, hogyan értékelik, befejezik-e vagy sem. Olyan megállapodást, amelynek segítségével — ha helyzet megkívánja — ki lehessen térni olyan német, mindenekelőtt katonai követelések elől, amelyek maguk után vonnák a nyugati hatalmakkal való teljes szembefordulást, a velük való hadviselést. Az első világháború emléke még túl friss volt, a vereség következményei túl súlyosak ahhoz, hogy a reálisan gondolkodó körök egy ilyen koc-32 OL. Küm. res. pol. 1938-23. iktatószám nélküli. 33 Bakách-Bessenyei György a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője. Németellenes tehetséges diplomata volt, aki felismerte a német veszélyt, s annak ellensúlyozása érdekében tevékenykedett. A horizontális tengely létrehozásának híve volt, belgrádi kiküldetésénél ezt figyelembe vették. 34 AMZV dosilé 1938. Bukarest, 419. 35 Az angol és a francia kormány, de mindenekelőtt az előbbi, augusztus folyamán több alkalommal fbihívta a magyar kormány figyelmét arra, hogy érdekelt a magyar-kisantant tárgyalások sikeres befejezésében.
